Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

xxxn lett a társaság által kirendelve. A külföldi társaság magyarországi képviselősége részére czégvezető ki nem rendelhető ... ... 330 16. A gyárban és malomban elhelyezett gépeknek és géprészeknek ingó vagy ingatlan jellege __. _.. .'— — .— ... ... ... 331 17. A biztositó-társaság ügynöke, ha a társaság részéről szélesebb jogkörrel felruházva nincs, már állásánál fogva a biztosítási ajánlatok átvételére s beküldésére nézve a biztosító megbízottjának tekintendő. Ebből pedig következik, hogy az ajánlatot tevő az ügynökkel szemben az ajánlat elküldését feltételtől teheti függővé és a vonatkozó kikötés a társaságot mint megbízót kötelezi, akár tudott róla, akár nem ... ... ... L_i ... ... ... ... .._ 332 18. Az az állandó jogviszony, amely a szomszédos telkek tulajdonosai között fenáll, rendszerint csak annak a részére biztosit ugyan bizonyos jogokat, akinek a szomszédos telkek egyikére dologi joga van, de ez a jogszabály nem zárja ki egyes esetekben annak a kereseti jogosultságát, aki tényleg kárt szenvedett a szomszédnak szabályellenes építkezése folytán. — Az az általános jogszabály, mely szerint valamely telek tulajdonosa a maga vagy alkalmazottjainak jogellenes cselekménye által szomszédjának okozott kárért felelősséggel tartozik, a közhatóság engedélye folytán és ellenőrzése mellett szakértő személyek által teljesitett építkezésből származott károsodás esetében szorosan nem alkalmazható. A birói joggyakorlat által anyagi jogunk rendszerébe beillesztett jogszabály ugyanis az, hogy a jogellenes cselekmény által előidézett kár megtérítésére az a harmadik személy, akit valamely köteles felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása miatt vétkesség vagy gondatlanság nem terhel, nem kötelezhető és hogy a tulajdonos a szakértő személy által teljesitett építkezés hiányaiért nem tartozik felelősséggel, hacsak nem tudta vagy közönséges figyelem mellett meg nem tudhatta volna, hogy az általa alkalmazott szakértő a teljesitendő munka véghezvitelére elegendő képességgel vagy jártassággal nem bir. — Az építtető tulajdonos és az építkezésre vállalkozott szakértő között nem a megbízó és megbízott közötti viszony, hanem vállalati, illetőleg munkabéri szerződés jön létre, a szerződő felek jogviszonya és harmadik személyekkel szemben keletkezhető kötelezettsége tehát ennek a szerződési jogviszonynak az alapján állapítandó meg. — A fővárosi építési szabályzat 51. yában foglalt az a jogszabály, amely a szomszédok anyagi érdekeinek a megóvásáért egyenesen az építőmestert teszi felelőssé, ennek a szabályzatnak az 1870. évi X. tcz.-ben meghatározott czéljánál és rendeltetésénél fogva önmagában véve a kártérítési kötelezettség birói megállapításánál alapul el nem fogadható 336 19. Szerződési jogviszony valamely munka állandó teljesítéséből és ennek a teljesítésnek az elfogadásból is keletkezhetik, az a körül* ménv tehát, hogy a felperes mint cseléd és az alperesek jogelőde