Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XXII LaF. A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvény. (1878: V. tcz.) I. RÉSZ. V. FEJEZET. A részesség. 77. A gondatlanságból származó bűncselekménynek többek által való okozása esetében is a részesség fogalmát megalkotó akarategység hiányában a társtettesség sem állapitható meg. ... ... .... ... 154117. Előzetes egyetértéssel közösen elkövetett bántalmazás esetén, ha tudva is van, hogy melyik vádlott okozta a súlyos és melyik a könnyű testi sértést, a két vádlott cselekvősége nem bírálandó el egymástól függetlenül és mindeniknek cselekvése nem minősíthető más-más bűncselekménynek, hanem mindkét vádlott bűnössége a Btk. 70. §-a alapján állapítandó meg ... ... ... ... 233 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 96. A Btk. 85. §-a nem tartalmazza, hogy azokra az egyénekre, akik ennek a §-nak szabályai szerint büntetendők, a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés nem állapitható meg, ellenben a Kbtk.-nek 32. §-a kifejezetten utalva a Btk. 85. §. 4. pontjának esetében alkalmazandó rendőri büntetésre, bizonyos korlátozással azt határozza meg, hogy ez a rendőri büntetés az elkövetett vétségre a Btk.-ben megállapított legmagasabb büntetés feléig terjedhet — ... __. ... 196119. Az önkéntes jelentkezés enyhítő körülmény; ellenben súlyosító körülmény, mert az elvetemedettség nagy fokát bizonyítja, hogy vádlott a konyhában a megült személy hullájánál órákig czigarettázva töltötte az időt ... .... ... ... — ... ... ... 237 120. Az a körülmény, hogy sértett a vádlottnak megbüntetését nem kivánta, miután a vádbeli cselekmény hivatalból üldözendő cselekményt képez, a vádlottak büntetésének kiszabásánál enyhítő körülményül fel nem hozható. — — ... —. — — ... ... 238^ 135. Nem fogadható el súlyosító körülmény gyanánt az, hogy vádlott közveszélyes minőségénél fogva a társadalomba való visszatérésre nem érdemesíthető. — A 23 éves kor enyhítő okot nem képez, aminthogy nem enyhítő az sem, hogy vádlott a szándékos emberölést nem rablás czéljából követte el, hanem a menekülés lehetőségének biztosítása végett, mert a rablással szándékos emberölést is követvén el, ez már a Btk. 349. §-a utolsó bekezdésének meg-