Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XIII Lap szenvedő kereskedő a fizetéseket beszüntette, tudomással birt-e, ténykérdésre vonatkozik, és mint ilyen, felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható — __- — — --- --- —_ — — —. 257 Végrehajtási törvény. 17. A sorrendi tárgyaláson való meg nem jelenés nem birhat a végrehajtási törvény 118. és 119. §-ai értelmében azzal a joghatálylyal, hogy e miatt a meg nem jelenő félnek kifogásolt követelése mellőztessék, hanem a sorrend egyébként a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján megállapítandó — ... — „_ — — 36 79. Gazdasági felszereléseknek és terményeknek e minőségüknél fogva a vélelem amellett van, hogy azok annak és abban az arányban tulajdonai, aki és aminő arányban azon ingatlannak a tulajdonosa, amelyen ezek az ingók abbeli minőségben le foglaltattak .„ 161 94. Abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány utján szállott, de még a marasztalt fél tulajdonául be nem kebelezett és nem is előjegyzett ingatlanra vezettetik, annak a kérdésnek megbirálása, hogy a marasztalt félnek a végrehajtás alá vonni kivánt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa után örökség vagy hagyomány iránti joga kellően ki van-e mutatva : a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik (A kir. Curiának az 1890: XXV. tcz. 13. §-a alapján hozott döntvénye.) ___ 192 Kereskedelmi törvény és eljárás. 1. A biztosítási szerződésnek az a kikötése, hogy a két első évre járó dij az osztatlan első díjrészletet képezi, mint a törvénynyel ellenkező, a kereskedelmi törvény 472. §-a szerint hatálytalan. — Az a körülmény, hogy a tüzkárbiztositásnak első és második évére járó (különben pedig a biztosítás további tartamára évenként fizetendő) biztosítási dijak váltóban egy összegbe foglaltattak, nem változtat a második évre fizetendő második évi dijnak, mint visszatérő időszakban teljesítendő fizetésnek minőségén — __. 1 13. A kereskedelmi törvény 482. §. 2. pontja szerint a kárösszeg a kármegállapitástól számított 15 nap alatt lévén fizetendő, és a kármegállapitás időpontjául az a nap lévén tekintendő, amelyen a biztosító a kármennyiséget a kárrendezési jegyzőkönyvben megállapította: ettől számított 15 nap múlva a biztositónak fizetési késedelme beállottnak tekintendő és ennélfogva a biztosított joggal követelhet ettől a naptól kezdve késedelmi kamatot — — — 24 20. A biztosítási szerződésnek egyik lényeges alkatelemét képezi a biztosítási tartam meghatározása. Ez kezdetét veszi abban az időpontban, a melytől fogva a biztosító a koczkázatot viseli és végét éri abban az időpontban, a melyben a koczkázat végződik. Midőn