Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

ÍX Lap £6. Törvény szerint közszerzeményt csak az a vagyon képez, mely az összes szerzeményi vagyonból a terhek levonása után marad, az ily terhekért tehát az özvegy is szavatol, aki közszerzemény czimén részesül a férje hagyatékából. Ily terhet képez az elhunytat törvénytelen gyermekéért terhelő tartási kötelezettség is. ___ 169 88. Az anya meg nem támadhatja azt az egyezséget, a melyet törvénytelen gyermekének atyjával a tartásdijak fejében kötött és a melyben a felvett összeggel magát kiegvenlitettnek jelentette ki, mert ő saját tényét maga megtámadni és azon okiratnak kötelező erejét kétségbe vonni nem jogosult, főleg akkor nem, ha az illetékes árvaszék a jóváhagyás megtagadása kérdésében nem határozott és a kiskorú külön érdekében az anyának utasítást nem adott arra nézve, hogy az apa ellenében külön igénynyel fellépjen. — A törvénytelen anyával kötött egyezség a kisk. gyermek jogait nem érinti 174 .140. Ha a leánynak férjhezmenetele idején mindkét szülő életben volt, ugy a hozomány adásához mindkét szülő egyenlő arányban hozzájárultnak tekintendő .— — _-- —- __l — . __ ... 284 ÖRÖKLÉSI JOG. 48. Az örökhagyó végrendeleti intézkedése megtételénél korlátolva nincsen az által a körülmény által, hogy valamely örökösnek hitelezői vannak, mivel az ő örökösének hitelezőjével semminemű jogviszonyban nem áll, a hitelezőnek érdekét tekintetbe venni nem tartozik, tehát az örökös hitelezőjének érdekével szemben is joghatályosan rendelkezhetik _. — __. __J —_ 94 55, Ha az utóörökös a közvetlen örökösnél előbb hal el, ez a körülmény nem vonja maga után az elhaltat illetett utóöröklési jog elenyésztét, hanem az az utóörökösnek örökösére átszáll. — Az utóörökösnek ilyen örököse a közvetlen örökös elhalálozása után az utóöröklési jogot örökösödési eljárásnak előrebocsátása nélkül is érvényesítheti. — A tulajdonjogi korlátozások mint mellékkikötések a szerződésnek a főrendelkezésben nyilvánuló jellegét nem módosíthatják ___ --- J_i ZL. ... -- ___ .-- — --- 108 65. Az ideigl. törv. szab. 4. §-ában emiitett biztosítási jog — helyes értelmezés szerint — csakis arra terjedhet, hogy a szükségörökösök, ha kötelesrészüket annak tékozlása által, aki után öröklésre hivatva lesznek, veszélyeztetve látják, kötelesrészük biztosítása végett az ily tékozló ellen annak meglévő vagyonára zárlatot kérhessenek; de nem egyúttal, arra is, hogy a harmadik személyek javára tett és foganatba ment ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt, még az ajándékozó életében, ki előzetes zárlat hiányában vagyonáról szabadon rendelkezhetett, megtámadhassák s megajándékozott ellen, az ajándékozott vagyonra biztosítást szerezhessenek 128 91. Akit a hagyatékátadási végzés kizárólagos örökösnek elismer, az jogosult arra, hogy az örökhagyónak igényeit per utján érvénye-