Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

VI Lap nem bocsátkozhatik az alkusz nélkül tárgyalásokba, ugy ennek az az értelme, hogy az ügynök ne legyen a dolog természeténél fogva nem azonnal czélravezető munkásságának eredményétől megfosztható azáltal, hogy az általa felvetett eszme folytán jelent­kező vevővel a megbízó maga közvetlenül köti meg a szerződést. Ilyen esetben a megbízó a közvetítési díj megfizetése alól csak ugy menekülhet, ha bebizonyítja azt, hogy az ügynök a közvetí­tés körül semminemű komoly tevékenységet nem fejtett kí. ­Az alkuszdij az ügylet létesítésének közvetítése körüli fáradozás fejében a közvetítőt csak akkor illeti meg, ha a közvetítés ered­ményre vezet és az ügylet a közvetítés folytán köttetik meg _„ 175. 99. Valamely ingatlan közös jövedelméről való számadás előterjesz­tését a birtokot kezelőktől csupán az a tulajdonostárs követelheti, akivel szemben nem vitás, hogy őt az ingatlan birtoklása, követ­kezőleg annak a jövedelme is arra az időre vonatkozólag, melyről a számadást követeli, megilleti. Nem állapíttatott meg a számadási kötelezettség, midőn a felhívottak már a felhívó jogelődét s ké­sőbb a felhivót is a birtoklásból kizárták s hosszú idő során át ellenfelei voltak birtokban, a felhívottak pedig azt állitják, hogy sem felhivót, sem pedig jogelődét az ingatlanok tulajdonjoga s birtoklása meg nem illette, ekképp a tulajdonjog és a birtoklás kérdése a felek közt vitássá vált,- ___ — — ._. ... 201 100. Az eladott állatnak megtekintésre felismerhető, külső hibájáért az eladó csak abban az esetben tartozik szavatossággal, ha az állat­nak hibátlanságáért jótállást vállalt — — ___ ... — 204 106. A végrehajtató a végrehajtás kérése előtt adósának és a telek­könyvi tulajdonosnak személyazonosságáról magának meggyőződést tartozik szerezni, és amennyiben azt megtenni elmulasztja, az ezzel a mulasztással másoknak okozott károk és költségek iránt felelős 214 108. Kártérítési kötelezettséget nemcsak valakinek szándékos vagy vétkes jogellenes cselekménye vagy mulasztása állapit meg, hanem a veszélylyel járó ipari, vagy gazdasági üzem gazdája felelős az üzem vagy az abban használt eszközök által másnak okozott kárért, még akkor is, ha a gazdát a köteles gondosság elmulasz­tása nem is terheli, hacsak ki nem mutathatja, hogy a kárt a káro­sitottnak hibája okozta. Az állattartásból folyó veszélyeket a gazda, még ha nem is hibás, viselni tartozik ___ .__ __. 216 109. Jogszabály az, hogy a letéteményes a letevőnek a letett tárgy meglétéért, valamint a kötelességszerű gondviselés elmulasztása által okozott kárért felelős, hacsak nem igazolja, hogy véletlen avagy elhárithatlan erő okozta a hiányt. A letéteményes tartozik bizonyítani, hogy a letett tárgy az ő birtokából őt nem terhelő körülmények közt tünt el __. ___ ._. ___ — — ~_ ___ 219* 110. A váltságkötelezett községi tagok a pénzkezelők sikkasztásai miatt történt pótkivetések megfizetésére csak abban az esetben kötelez-

Next

/
Thumbnails
Contents