Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

3° ha e részben a panasz alaptalan s a felebbezési bíróság az önjoguság kérdését helyesen döntötte el, akkor maga a bíróság elé vitt vitás jogot a felebbezési bíróság érdemi bírálat tárgyává nem is tehette, s ezzel a felülvizsgálati kérelemnek az a része is tárgytalanná válik, mely az ítélet érdemi döntését támadja meg. Felperesek felülvizsgálati kérelmökben magok kijelentik, hogy A. K. magyar honos s maguk sem vitatják, hogy abban az időben, midőn a gráczi cs. kir. törvényszék nevezettnek a kiskorúságát meghosszabbította, nem volt magyar honos, nem vitatják azt sem, hogy a felebbezési bíróság részéről a perbeli kérdés eldöntésénél alkalmazott, az 1881 : LX. tcz. 5. §-ában világosan kifejezett az a jogszabály, hogy valamely magyar honos személyes állapota tárgyában végrehajtható határozatot hozni kizárólag a hazai bíróságok hatáskörébe tartozik, fen nem áll. Ezzel szemben téves felpereseknek az az érvelésük, hogy a jelen perben eljáró hazai bíróság a gráczi cs. kir. törvényszék hatáskörét s a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatályának a kérdését bírálat tárgyává nem tehette s A. K.-nek önjoguságát meg nem állapíthatta. Mert a hazai bíróságnak az említett kérdések megbirálására kiterjedő joga magából a fentebb megjelölt törvényes jogszabályból származik, minthogy máskülönben az emiitett tiltó rendelkezésnek az ország területén nem volna hatály szerezhető. De a képviselet kérdésének eldöntésénél nem bír jelentőséggel felpereseknek, a viszonosságra, a gyámhatósági illetékességre, s Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszéke kötelességének a terjedelmére kiterjedő érvelésük sem — mert a személyes állapot kérdésében keletkező határozatokra nézve a viszonosság, a fentebb megjelölt jogszabály értelmében ki van zárva — mert nem az a kérdés, hogy A. K. felett annak kiskorúságában a gyámhatóságot illetékesen mely hatóság gyakorolhatta s hogy a gráczi gyámhatóságtól megküldött iratok átvétele után Pest-Pilis-Solt-KisKunmegye árvaszékére mily jog és kötelezettség hárult, hanem egyedül az a kérdés döntendő el, hogy a gráczi cs. kir. törvényszéknek A. K. személyes állapotára nézve hozott határozata birt-e oly hatálylyal, hogy A. K.-t önjoguságában s cselekvő képességében korlátozhatja ? Ezt a kérdést pedig a felebbezési bíróság annak