Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

123 ben előnyomozatot teljesítvén, a káros fia B. I. vádlott az általuk történt kihallgatás alkalmával azon beismerést tette, hogy a kérdéses dohánylopást ő követte el és a lopott dohányt Cs. I. és P. A.-nak adta el. Majd későbben a dohányjövedéki kihágás miatt folytatott vizsgálat folyamán vádlott a Cs. I.-nal történt szembesitésekor a fentebb jelzett beismerő vallomását visszavonván, azt adta elő, hogy beismerő vallomását a fent nevezett csendőrök által történt megveretésének hatása alatt félelmében tette, s hogy beismerő vallomásából egy szó sem igaz. Ennek következtében a makói kir. pénzügyigazgatóság a nyomozatot teljesített csendőrök felettes hatóságát megkereste a végett, hogy a B. I. vádlott fenti előadására a csendőröket hallgassa meg. A csendőrparancsnokság ilyen módon a B. I. állításáról tudomást szerezvén, F. J. és K. S. csendőrök ellen a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt az előnyomozatot folyamatba tette, azonban azt meg is szüntette, mivel ezen előnyomozat során kihallgatott B. I. maga is valótlannak nyilvánította azon állítását, hogy őt a nevezett csendőrök bántalmazták s hogy ezen bántalmazás következtében tette a beismerő vallomását. Ilyen körülmények közt a F. J. és K. J. panaszára B. I. ellen hamis vád büntette miatt tétetett folyamatba a büntető eljárás. B. I. vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán a panaszosok előadása s a vizsgálat adataival egyezőleg beismerte, hogy a dohányjövedéki ügyben megejtett vizsgálat folyamán történt szembesítése alkalmával tett azon előadása, hogy őt a panaszos csendőrök tettleg bántalmazták, s hogy ezen bántalmazás hatása alatt tette meg az akkor visszavont beismerését, hamis, a valóságnak meg nem felel, mert őt a csendőrök nem bántalmazták, és beismerését minden kényszer nélkül önként és a valóságnak megfelelően tette. Az előre bocsátott eme tényállásból kifolyólag, tekintetteL arra, hogy vádlott a szembesítés alkalmával tett nyilatkozatát nem vád emelés czéljából, hanem saját védekezése végett, a beismerés visszavonásának indokolásául mondotta, cselekménye a Btk. 227. §-ában megszabott hamis vád kellékeit ki nem meriti,. ámde minthogy állítását hatóság előtt tette, minthogy abban büntetendő cselekmény elkövetésével terheltetett a két panaszos, minthogy amiatt bár hivatalból, az előnyomozás is folyamatba.