Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

7° Tekintve azonban, hogy felperes előadása s az általa E. a. csatolt engedmény szerint felperesre a váltó tulajdona 1898. évi január 10-én szóbelileg ruháztatott át s igy felperes csak köz­törvényi módon van legitimálva : a kereseti váltót, miután a váltótörvény 16. §-a értelmében az engedmény, hogy váltói jog­hatálylyal bírjon, magára a váltóra lett volna vezetendő,' ami pedig meg nem történt, váltói uton nem érvényesítheti. Ez okból felperest a sommás végzésnek hatályon kívül való helyezése mellett, keresetével elutasítani s mint pervesztest, az 1868: LIV. tcz. 251. §-a alapján, a perköltség megfizetésére köte­lezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1898 8003. sz. a. hozott sommás vég­zést hatályában fentartja és alperest mint a Budapesten, 1897. évi május 25-én 500 frtról kiállított kereseti váltó kibocsátóját és forgatóját kötelezi, hogy felperesnek 500 frt tőkét, 1897 október hó 20-tól számítandó 6°/0 kamatát, 4 frt 98 kr. óvási, 1l-i°l0 vál­tódijat, és a sommás végzésben meghatározott költség beleszámí­tásával összesen 39 frt 10 kr. perbeli és 15 frt 65 kr. felebbezési költséget 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: A váltótörvény előmunkálataiból kitűnik, hogy a váltótörvény ló. §-a a váltókövetelés engedményezéséről nem általában intézkedik, hanem csak az engedmény egy különös váltójogi hatálylyal felruházott faját hozza be, e mellett azonban a váltókövetelésnek közönséges engedményezését sem zárja ki. Minthogy pedig felperes a válaszhoz E. a. csatolt hiteles alakban kiállított, bár a kereset beadása után kelt engedmény­nyel bizonyította, hogy K. I. forgató, mint a váltót óvatoltató váltóbirtokos, aki a törölt hátiratokból kitünőleg a váltót bevál­totta, még 1898 január 10-én a váltót reá engedményezte, fel­peresnek a teljes hitelű okirattal reá ruházott váltókövetelést váltói uton érvényesíteni joga volt és abból, hogy az engedmény­okirat csak később állíttatott ki, csupán az következik, hogy felperesnek, mint engedményesnek, sommás végzéshez az E. a. kiállítása előtt nem volt joga, hanem keresetét csak rendes váltó­perrel érvényesíthette volna, ami azonban a tényleg kibocsájtott sommás végzés hatályban tartását nem akadályozhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents