Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

7-' alperes ellen haszonbért meg nem itélt, ele nem sértett meg a felebbezési bíróság az ügy érdemi eldöntésére befolyással birb lényeges eljárási szabályt sem azzal, hogy mellőzte a felperesek részéről felhivott tanuk kihallgatását az iránt, hogy alperes magát haszonbérlőnek tekintette, és a haszonbérlet tárgyát a jelzett időben legeltetésre használta. Mert haszonbérleti szerződésnél a haszonbér a bérlemény használatának és viszont ez a használat a haszonbérnek a felek között egymást kiegyenlítő szerződési ellenértékéül szolgál, és ha több évre létesült haszonbérleti szerződésben is a haszonbér egy évi összegben van meghatározva, és a haszonbérlet tárgya olyan ingatlan, a minek szerződésszerű rendeltetése a mezőgazdászati megmivelés utján való hasznosítás, ez a hasznosítás a dolog természeténél fogva a mezőgazdászati megmivelés utján csak egy egész gazdasági év alatt egységesen érhető el, s igy ama haszonbérleti szerződés szempontjából meg sem osztható. Minthogy pedig a haszonbérleti szerződés mellett a haszonbérlőt az ilyen hasznosítás illeti meg, ama haszonbérleti szerződés mellett ennek a hasznosításnak ellenértéke, vagyis a haszonbér is hasonló természetű és igy maga a szerződés szempontjából szintén meg nem osztható, hanem csak egységesen a mindenkori egy egész gazdasági éven át való hasznosítás ellenében bir jogszerű alappal ; következésképen, ha a haszonbérleti szerződés a mindenkori gazdasági év letelte előtt bár mi okból megszűnik, arra a gazdasági évre többé a haszonbérbe adó a haszonbér fizetését jogszerűen nem, hanem csak a netán szenvedett vagyoni hátrány megtérítését követelheti ; habár tehát a haszonbérlő a haszonbérleti viszony fenállásának tartama alatt a szerződésben kikötött haszonbérösszeget megfizetni köteles, ezzel a szabálylyal a fent kifejtettek nem ellenkeznek ; mert továbbá ily körülmények között a szerződésben csakis a fizetés módjára nézve részletekre osztott haszonbér további követelhetésének nem jogalkotó alapja az, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésnek a gazdasági év letelte előtt történt megszűntéig magát haszonbérlőnek tekintette, és a haszonbérlet tárgyát használta ; az erre vonatkozó tényállás és igy a bizonyítás is tehát a jelen per érdemi eldöntésére befolyással sem birhat, és mert ezek szerint jogilag egymást kizárja az, hogy a