Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

02 33A segédnek azon cselekménye, melylyel a főnök neje által a munkásoknak pénzzel átadandó borítékba szeméremsértő rajzokat csempész, amelyek azután a munkásoknak át is adattak, egyfelől a durva becsületsértés tényálladékát megállapítja és másfelől a főnök üzleti érdekeinek veszélyeztetésére is alkalmasnak tekintendő, és ennélfogva a segédnek azonnali elbocsáthatására elegendő okul szolgál. (1899 október 6. 319/99. sz. a.) 34(66. számú polgári teljes-ülési döntvény.) Azokban az esetekben, amelyekben a kir. törvényszék mint felebbezési biróság a tanukat közvetlenül hallgatja ki, vagy az eskü alatt kihallgatott felet vallomására megesketi, a felebbezési tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvet a tanú, illetve az esküt tett fél által alá kell-e iratni ? (I. G. 139/1899., I. G. 87/1896., I. G. 628/1898. és I. G. 144/1899. számokhoz.) Határozat. Ha a kir. törvényszék mint felebbezési biróság közvetlenül hallgatja ki a tanút vagy eskü alatt a felet, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet sem a tanúnak, sem az ügyfélnek nem kell aláirni. Indokok: A feltett kérdés csak az okból tehető vitássá, mert a sommás eljárás 160. §-ának rendelkezése szerint a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvet kizárólag az elnök és jegyző és esetleg a tolmács irják alá, ellenben a járásbíróság előtti eljárásban a bizonyítást tárgyazó IV. fejezet 93. §. 2-ik bekezdése az 1868. évi LIV. törvényczikknek a tanubizonyitásra vonatkozó azon szakaszai között, amelyeknek a sommás eljárásban való megfelelő alkalmazását rendeli, hivatkozik a 203. §-nak 2-ik bekezdésére is, amely előírja, hogy a tanú a vallomásáról felvett jegyzőkönyvet