Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

V Lap történt értesítés után felmerült ténykörülményekre alapítottan ama zálogjog sérelmével jogot nem szerezhet vagy igényt nem érvé­nyesíthet, sőt éppen vagyoni felelősség terhe mellett az a kötele­zettsége, hogy azt a lefoglalt követelést, a jelzett időben volt álla­gában és terjedelmében sértetlenül fentartsa. Ebből folyólag nem számithat be a lefoglalt követelésbe az adós olyan ellenkövetelést, amely a foglalás után keletkezett ... ... — .__ — — — 101 S9- A váltó nem megy fizetés számba, mert a váltó nem készpénz, hanem csak fizetési igéret: addig tehát, míg a váltó alapján a fize­tés tényleg meg nem történt, az eredeti jogviszony meg nem szűnik, hacsak a felek akarata újításra nem irányult akkép, hogy a váltó adásával a régi kötelem megszűnjön és ennek helyébe a váltóköve­telés lépjen. — Ha az előre fizetendő haszonbéri összeg a rend­szerinti szokásos fizetési időt tul nem haladja, az előre fizetendő összeget a haszonbérbeadó jogosan felveheti s az ily előre fizetett összeg a jelzálogos hitelezőkkel szemben is hatályos. Készpénz helyett a haszonbérbeadó váltót is vehet át, mert ez nem haladja tul a fizetés felvételéhez való jogát — ___ ___ _._ ... ___ 109 62. Noha az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapo­dás a bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgál­hat, mégis megítélendő az annak alapján támasztott' követelés, ha az adós az árverés jogerőre emelkedése után is igérte a fizetést _— 114 82. Összeszámolás és kiegyezés az anyagi jognál fogva magában véve kötelmet nem szül, és az azt megelőző időből ugyanarra a viszonyra vonatkozóan egyéb igény az anyagi jognál fogva csak akkor érvényesíthető, ha ez az igény kifejezetten fentartatott, vagy téve­désből hagyatott számításon kívül ___ ___ ... __. ... ___ — 147 94. A szerződés érvénytelenítését és az annak alapján bekeblezett tulajdonjog törlését követelni nem jogosult az, aki a szerződés létrejötténél szerződő félként nem szerepel és a szerződés tárgyát tevő ingatlanokra nézve nyilvánkönyvi joggal nem bir. Nem kell a szerződés érvénytelenítését kérni azon hitelezőnek, aki kimutatja hogy a keresetileg jelzett vagyonátruházás rosszhiszeműen a fel­peres jogainak kijátszására történt, mert igényét a megajándékozott ellen e nélkül is érvényesítheti ___ ... ... ... ... ... ... ___ 171 106. Jövőben eszközlendő ajándékozást tartalmazó igéret az ígéretet tevő részéről mindig megmásítható és ennélfogva nem tekinthető olyan kötelezésnek, amelyből jogok és kötelezettségek szár­maznak ... ... _._ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 202 ni. Az ügylet jogi természetének meghatározására az egyik félnek szemé­lyes helyzete, vagy a másik fél előtt tudva nem levő szándéka befolyás­sal nem lehet — Az 1883: XXV. tcz.-nek rendelkezései csupán kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkednek. ... ... ... ... 213 114. Ha az adásvevési szerződésben nincs kikötve az, hogy a meg­fizetett vételár-részletek bánatpénz vagy kötbér minőségüeknek

Next

/
Thumbnails
Contents