Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

300 Tekintettel a fentebbiek után arra, hogy az esetre is, ha az egyezkedési költségek 450 írtban, a Kuláról Zomborba és vissza, majd ismét onnan Zomborba történt költözködési és üzletberendezési költségek 400 frt és a háztartási költségek 1897 november hó i-től a bukásig 2000 frtban fogadtatnak el és ekkép a cselekvő és szenvedő állapot között mutatkozó 4126 frt 77 krnyi különbözetből 2400 frt mint igazolt kiadás elszámoltnak vétetik is : 1666 frt 77 krt tett ki az az összeg, melyet vádlott elszámolni nem tudott és melyet vagy árukban, vagy az azokért befolyt vételárban a tömegből elvont, amely cselekmény a Btk. 414. §-ának i-ső pontiában körülirt csalárd bukás esetét képezi. A Btk. 414. §-ának 3-ik pontjába ütköző csalárd bukás vádlott ellen egyedül azért állapíttatott meg, mert ő B. H.-et 300 frt, K. F.-öt pedig 1483 frt 72 krra menő követelésre nézve oly időben elégitette ki, midőn fizetésképtelenségének tudatában volt. Vádlottnak az a cselekménye, hogy F. és W.-nek, valamint több más hitelezőnek a tárgyalás során kiemelt elismervények szerint 1304 frt 56 krt fizetett, nem ütközik a 414. §-ának 3. pontjába, mert vádlott ezeket az áruhitelezőinek eszközlött fizetéseket nem a többi hitelezők megkárosítására irányzott czélból, hanem az üzlet menetének fentartása végett teljesítette. A vádlottnak a Btk. 414. §. 4-ik pontjára fektetett bűnösségét mellőzni kellett, mert a költözködési és egyezkedési költségek czimén tényleg felmerülvén, ezen kiadási tételek alatt egy átalányösszegnek magasabb összegben való bejegyzése, a kifogásolt összegek aránylag csekélyebb voltuknál fogva, még ki nem meriti a 414. §. 4-ik pontjában körülirt bűncselekmény ismérveit, már azért sem, mert vádlott a hurczolkodási költségeket a tárgyalás során saját hátrányára kevesebb összegben tüntette fel és igy hiányzik annak a feltevésnek az alapja, hogy vádlott a kifogásolt bejegyzéseket a hitelezők megkárosítására irányzott czélból eszközölte. Figyelembe véve most már azt, hogy a Btk. 414. §. 1. és 3. pontjaiba ütköző büntetendő cselekmények elkövetésével a csődhitelezők kielégítése elől elvont vagyon 1666 frt 77 krt és 1783 frt 72 krt, vagyis összesen 3470 frt 49 krt tett ki és igy a 2000 frtot meghaladta, a vádlott büntetése e szerint fegyházban volt volna megállapítandó ;