Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

2.57 fenállását nem bizonyította, a benne felhozott egyéb indokok alapján és főleg azért hagyatott helyben, mert a kihallgatott tanuk nem vallották határozottan azt, hogy a felek közt oly megállapodás jött létre, mely szerint felperes a kereseti váltón alapuló követelését az 1896. év vége előtt nem érvényesítheti s a váltót azt az időpontot megelőző lejárattal ki nem töltheti ; mert felperes jelen keresetét különben is csak 1897 január 18-án s igy az 1896. év eltelte után tette folyamatba; továbbá mert az a kikötés, hogy felperes a biztosítékul adott váltót csak a felek közt megejtendő elszámolás után s annak eredményéhez képest érvényesítheti, a keresetnek egészben vagy részben elutasítására alapos okul csak abban az esetben szolgálhatna, ha a váltóadós alperes, akit az általa biztosítékul adott váltóval szemben e részben a bizonyítás terhelt, bizonyította volna azt, hogy a peres felek üzleti összeköttetéséből folyólag felperesnek az 1896. év végén, illetve a kérését indításakor a kereseti váltóösszegnek megfelelő összegű követelése fen nem állott vagy többé fen nem áll, ezt azonban alperes nem bizonyította ; mert alperesnek a viszonválaszban felszámított ellenkövetelései s az azoknak bizonyítása végett ugyanott felajánlott bizonyítékok e perben figyelembe nem vehetők, mivel alperes azokat, valamint azt a kifogását, hogy ezen ellenköveteléseinek a kereseti váltó követelésbe való beszámításába a felperes beleegyezett, csak a viszonválaszban s igy a váltóeljárási rendelet 16. §-a és az 1868. évj LIV. tcz. 133. és 136. §-ai értelmében elkésetten terjesztette elő, felperes pedig azoknak figyelembe vételét már ebből az okból is ellenezte. 128. Jogszabály az, hogy feltételes haladék adása esetében, ha az adós a maga részéről elvállalt feltételt teljesítette vagy teljesíteni kész, ellenben a hitelező e feltétel teljesítését megakadályozza azzal, hogy a maga részéről elvállalt és elsősorban teljesítendő feltétel teljesítését megtagadja, ugy a haladék feltétlenül megadottnak tekintendő. (1899 augusztus 30. G. 218/1/99. sz. a.) Döntvénytár, harmadik folyam. XV. '7