Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

222 A m. kir. Curia itélt: Tekintve, hogy a Btk. 359. §-a rendelkezése szerint a biróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa által a nála hagyott vagy reá bizott e dologra nézve elkövetett jogtalan eltulajdonítás vagy elzálogosítás a tulajdonképeni sikkasztástól megkülönböztetve sikkasztásnak tekintendő cselekményt képez ; és tekintve, hogy a Btk. 338. §-ában felsorolt bűncselekmények közt a sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény, mint e szakasz megállapításához szükséges tényező felemlítve nincs : a kir. tábla ítélete a Btk. 338. §. mellőzését illetőleg ennél, egyébként pedig a kir. törvényszék ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 107. A csődtörvény 257. és következő §-ai értelmében elkészített járulék-kimutatás, illetve az annak jóváhagyása tekintetében keletkezett bírósági határozat csak az esetben támadható meg semmiségi keresettel, ha bizonyítható, hogy a járulék-kimutatásba fizetéssel tartozónak felvett személy nem volt tagja a csődbejutott szövetkezetnek. (1899 szeptember 6. 592/99. sz. a.) A m. kir. Curia: Knespl Péternek, az első magyar jégkár biztosító társaság mint szövetkezet csődtömege elleni birói határozat megsemmisítése iránti perében itélt. A pozsonyi kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A csődtörvény 257. és következő §-ai értelmében elkészített járulék-kimutatás, illetve az annak jóváhagyása tekintetében keletkezett bírósági határozat csak az esetben támadható meg semmiségi keresettel, ha bizonyítható, hogy a járulékkimutatásba fizetéssel tartozónak felvett személy nem volt tagja a csődbejutott szövetkezetnek. A fenforgó esetben felperes a keresetében önmaga adta elő, hogy terményeinek az 1879. évre jég ellen való biztosítása iránt ajánlatot nyújtott be, mely elfogadtatott, arról a 881. sz. kötvény állíttatott ki, s beismerte azt is, hogy az emiitett biztosítás után 10 frtnál nagyobb évi díj volt fizetendő.