Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

204 kijelölt illetékes bíróság által végleg és jogérvényesen szabályoztatván, a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek az alapját az Ítélet által eldöntött kérdéseket illetőleg most már nem maga a szerződés, hanem a jogérvényes birói ítélet képezi és a peres felek annak a rendelkezései szerint tartoznak kötelezettségeiket teljesíteni. A birói ítéletben megállapított kötelezettség teljesítése, amennyiben a kötelezettség a kiszabott határidő alatt a marasztalt fél állal nem teljesíttetik, rendszerint a végrehajtási kényszer alkalmazásával hajtandó végre ; abban az esetben azonban, ha az Ítélet valamely rendelkezése nem végrehajtható, a jogosított fél amellett, hogy a részére megítélt jogot egyszerű végrehajtás utján nem érvényesítheti, nem tehető ki annak, hogy a már elbírált szerződés alapjára visszatérve, az annak értelmében illetékes bíróság előtt ismét keresetet indítson, hanem jogosítva van arra, hogy már megállapított követelésének érvényesítését köztörvényi uton adósának személyes bírósága előtt követelje. Minthogy tehát a felperes a budapesti áru- és értéktőzsde, mint a szerződésben kikötött kivételes bíróság által nozott ítélettel részére és társai részére megállapított jogot a mellett, hogy saját kötelezettségének eleget tett, csak azért nem érvényesíthette, mert az ítéletnek erre vonatkozó rendelkezése nem végrehajtható : annál is inkább jogosítva volt a felperes, tekintet nélkül arra, hogy a részére már megítélt jog olyan szerződésből származott, amely kereskedelmi ügyletet foglal magában, jogainak érvényesítése végett köztörvényi uton az alperes személyes bírósága előtt fellépni, mert ebben a perben már nem a kötelezettség alapja, tehát nem maga a jogügylet, hanem csak az a kérdés bírálandó meg, hogy megfelelt-e az alperes az ítélettel reá mért kötelezettségnek, s hogy amennyiben őt mulasztás terheli, ennek az ítélet rendelkezése értelmében mi a következménye ? következéskép az alperesnek a kir. törvényszék mint közpolgári bíróság tárgyi illetékessége ellen tett kifogása indokoltnak nem tekinthető. Ennélfogva a kir. törvényszék tárgyi illetékességét, a neheztelt végzés megváltoztatásával megáhapitani, s a kir. törvényszéket a per érdemében szabályszerű eljárásra utasítani kellett.