Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

XIX ' míg ez meg nem történik és a mennyiben a vevőt késedelem nem terheli, a kereskedelmi törvény 342. és 344. §-ai rendelkezésének egybevetéséből következően a veszély, mi a vétel tárgyát baleset miatt éri, az eladó által viselendő. — Ha a vétel tárgya egyedi áru, s az átadása előtt baleset miatt megsemmisül, ugy az eladó szabadul attól a kötelezettségétől, hogy az árut szállítsa s esetleg a nemszállitásnak rendszerinti hátrányait viselje. De a vevő, ha őt késedelem nem terheli, szintén megszabadul az ellenszolgáltatás kötelezettsége alól. — A kir. Curia által állandóan követett jogszabály (1898. G. 137., 139., 232., 293., 327., 328. sz. curiai határozatok), hogy ba a vételi ügylet nem általában búzára, hanem az eladónak saját jövendő termésére, tehát egyedi árura nézve jött létre, ugy az áru átadhatásának koczkázata a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli, és igy ha az áru az eladó hibáján kivül át nem adható, a vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kivül következett be 145 ' 62. A kereskedelmi törvény 201. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a részvénytársaság az ellene elrendelt csőd következtében feloszlik, nem zárja ki azt, hogy a társaság a csődnek megszüntetése után az összes érdekeltek hozzájárulásával további fenmaradását. illetve a társasági viszony folytatását joghatályosan elhatározhassa.__ ___ 150 81. A tisztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló és bíróság előtt nem érvényesíthető ügyletek ezen jellegüket nem vesztik el az által, hogy lebonyolításuk alkalmával a felek összeszámoltak és hogy az ezen összeszámolás eredményeként megállapított összegről fedezetül adott váltó képezi a követelés alapját. Az a körülmény sem fosztja meg alperest ezen kifogás érvényesithetése jogától, hogy a tőzsdebiróságnál megindított kereset következtében létrejött egyezségben a tartozást elismerte. — A polgári bíróság előtt nem érvényesíthető szerencsejátékról csak oly ügyleteknél lehet szó, melyeknél a szerződő felek akarata nem valóságos vételre, illetve eladásra, hanem pusztán árkülönbözetre irányul. — A czég bejegyzése nem képezi feltételét annak, hogy valamely közkereseti társaság jogi léteit nyerjen és czége alatt perelhessen. Ez a perlési jog nem tekinthető oly előnynek, mely a ' kereskedelmi törvény 16. §-a második bekezdése alá vonható, mivel a törvény ott, hol valamely előnynyel csupán a bejegyzett kereskedőt kívánja felruházni, azt határozottan kifejezi — — — — ... ___ 181 82. A kereskedelmi törvény 481. §-a szerint a biztosító és biztosított a biztosítási szerződésben eleve kölcsönösen és mindkét felet egyaránt kötelező joghatálylyal megállapodhatnak ugyan abban, hogy a kár mily módon állapittassék meg, s igy hatályosan kikötb*