Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

i;4 készüléke felállítva van, az 1895 deczember 3. napjának estéjén az alatt az idő alatt, mig R. és W. között a kérdéses alkudozásra vonatkozó szóváltások folytak, együttesen jelen volt s igy a W. telephonba mondott nyilatkozatainak fültanuja volt, határozottan vallotta, hogy e kérdéses alkalommal W. és az R. által megkezdett alkudozásokat azzal a kinyilatkoztatással zárta be, hogy habár a hus talán pénteken (deczember hó 6-án) átvehető lesz, de alperes nem köti le magát, hanem miután W. deczember 4-én úgyis kimegy Kőbányára Háringáshoz, ott majd találkozni fognak s majd megállapodhatnak a hus átadásának ideje tekintetében és ha az ügylet megkötése sikerülni fog, az avisó Kőbányán részére majd átadatik. Ennek a vallomásnak bizonyító erejét az a körülmény, hogy maga W. az eset befolyására s a tanú által vallott minden körülményre részletesen vissza nem emlékszik, mivel W saját előadása szerint a kérdéses idő után emlékező tehetségét meggyengitő súlyos betegségen ment át, nyilván meg nem erőtleniti. Minthogy ezek szerint felek a szállítás idejére nézve, habár az a megindított alkudozásnak szintén egyik elemét képezte, az 1895 deczember 3-án eszközölt telephon szóváltások alkalmával meg nem állapodtak, minthogy azt, hogy e részben utóbb jött volna létre felek között megállapodás, felperes nem is állítja, és minthogy a kérdéses vételi ügylet megkötésének hiányában alperest mi irányban sem terhelheti felelősség és igy a kereseti jogalap is elesik ; s ebből folyólag alperesnek egyéb kifogásai, s ezek közt az is, hogy W. alperesnek ügylet kötésre feljogosított megbízottja volt-e, méltatást és elbírálást nem igényelhetnek. Az elsőbiróság ítéletét az előre bocsátottak alapján megváltoztatni s felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A m. kir. Curia ítélt: A másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik annyival inkább, mert ugy a peres felek előadásából, valamint a tanuknak az alsóbiróságok ítéleteiben helyesen előadott vallomásaiból megállapítható, hogy a peres felek az alkudozásoknál a szállítási határidő megállapítására súlyt helyeztek, s ennélfogva az a fenforgó esetben a vételügylet egyik lényeges feltételét képezvén, arra vonatkozó megegyezés hiányában a szerződés végleg létrejöttnek nem tekinthető.