Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

24 bizonyítása végett, hogy neje a kiegyezett összeget pontosan lefizette, csatolta a postavevényeket s a postaigazgatósági értesí­tést, melyekkel igazolni kívánja, hogy a kiegyezett összegre 613 frtot pontosan fizetett s állította, hogy a további 53 krt postabélyegek­ben küldte felperesnek, s hogy felperes a fizetést elfogadta s a 2. és 3. •/. a. váltókat alperesnek visszaküldte, ez azt bizonyítja, hogy felperes a fizetést pontosan teljesítettnek fogadta el. A 4. 7. a. levél megczáfolja alperes azon állítását, hogy ezen 4. '/. a. szerint felperesnek adott váltók az alperes által 2. és 3. 7. a. csatolt váltókkal azonosak volnának ; ugyanis a 4. 7. a. levél a kiegyezett összegről szóló s felperesnek adott váltókat a felperes által kiállitottaknak mondja, ellenben a 2., 3. 7. a. vál­tók az alperes neje által kiállitvák s egyúttal alperes forgatmányá­val vannak ellátva, a 4. 7. a. levélben foglalt azon kikötésnek megfelelően, hogy a felperes által a 4. V. a. levél szerint átvett váltók becserélésére küldendő váltók az alperes girójával ellátandók ; s tekintettel arra, hogy az alperes által a felpereshez intézett s felperes által F. a. csatolt levél aláírásának gondos vizsgálata s a 2., 3. 7. a. váltók hátán olvasható alperesi aláírásokkal való gon­dos összeegyeztetése utján aggálytalanul megállapítható, hogy az F. a. levelet alperes irta s igazoltnak veendő azon felperesi elő­adás, hogy a 2., 3. 7. a. váltók a 4. 7. a. levél szerint felperes­nek adott váltók becseréléséül s ugyanakkor ugyancsak a 4. 7. a. levélbeli kikötésnek megfelelően az Appel Zsigmond által is alá­irt E. a. egyezségi okirat az F. a. levél csatolmányaiként fel­peresnek megküldettek, s hogy a kérdéses kiegyezést az E. a. tartalmazza. Ennek megállapítása után eldöntést igényel azon kérdés, hogy a E. a. kiegyezésnek alperes, illetve alperes neje megfelelt-e, vagy sem, illetve megfelelt-e azon pontossággal, mely az E. a. szerint az eredeti alperesi tartozás részbeni elengedésének feltéte­léül köttetett ki, s ha a fizetés kikötésszerü pontossággal nem teljesíttetett volna, fenforognak-e oly körülmények, melyek alperes kötelezettségét megszüntetni képesek ? A postavevények igazolják, hogy alperes részéről a kiegye­zett összeg — 53 kr. hiányával — 1897 október 13-án mint a kiegyezett összegre adott, illetve ezeknek becserélésére küldött

Next

/
Thumbnails
Contents