Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

5 haszonbérleti időt fentartani, sőt alpereseknek, amennyiben az 1895. évi október hó 15. napja után a bérlemény tárgyát elidegenítik, egyenesen joguk van arra, hogy a haszonbérleti szerződést felmondás mellett felbontsák, amely esetben egyrészről alperesekre a kérdéses szerződésből kifolyóan csak az a kötelezettség hárul, hogy felpereseknek 500 frtot fizessenek, és kieszközöljék azt, hogy felperesek a folyó gazdasági év végéig a bérlemény birtokában megmaradhassanak, másrészről felpereseket sem illeti meg más igény, mint az, hogy ők a kérdéses 500 frtot alperesektől megkapják, és a folyó gazdasági év végéig felmondás mellett a bérleményt használhassák ; következésképen felpereseknek a kérdéses 500 írthoz való igénye nem a bérleménynek alperesek részéről elidegenítésével, hanem az elidegenítés okából a haszonbérleti szerződés tényleges felbontásával nyílik meg, és a kérdéses 500 frt tulajdonképen egyezségileg előre meghatározott vagyoni értéke annak az igénynek, ami felpereseket alperes ellen a haszonbérleti szerződésnek a bérlemény elidegenítése okából bekövetkezhető időelőtti megszüntetése esetében különben megilletné, • már pedig az elsőbiróságnak e részben jogerős ítélete szerint az A. a. haszonbérleti szerződés azon az alapon bontatott fel, mert alperesek az 1895. évi október hó 15. napja után a bérlemény tárgyának olyan részét idegenítették el és ez okból felperesek a kikötött haszonbérleti idő letelte előtt a bérlemény tárgyának olyan részétől estek el, ami nélkül a bérleménynek többi tárgya -a szerződéssel czélbavett módon felperesek részéről már nem használható, amiért is kétségtelenül bekövetkezett az az idő és körülmény, hogy felperesek a kérdéses 500 frtnak megfizetését az alperesektől esetleg követelhetik. Ehhez képest alaptalan alpereseknek a kérdéses 500 frt kötbér, bánatpénz vagy foglaló természetére felhozott, úgyszintén az a panasza is, hogy felpereseknek a kérdéses 500 írthoz való igénye csak az egész bérleménynek elidegenítése esetében nyithatott volna meg, és hogy felperesek az 500 frtot és a 222 frt 37 krt együtt nem követelhetik, illetve hogy ezek közül az egyiknek megítélése a másikhoz való jogos igényt kizárja, alaptalan pedig a fentieken kivül még azért, mert felperesek a kérdéses 500 frt iránt keresetüknek helyes iogalapját megjelölték és kimutatták,