Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XX szövetkezet meghatalmazottjának tekintendő a fen forgó körülményeknél fogva, vagy aki mint az eljárásra jogositott az alapszabályokban kijelölve és a maga utján közhírré téve van. —_ — ... 258 103. A kereskedelmi törvény 338. §-a szerint a vételi ügylet természetével nem ellenkezik az, hogy a vevő terhére a készpénzben meghatározott vételár mellett egyéb, de a vételárul meghatározott készpénzen alóli értékkel biró teljesités kiköttessék. Az ilyen kikötés a vételár jogi természetével bir. — Olyan esetben, mikor a jogügyletben egy megnevezett czég által előállított gyártmányra történik vonatkozás, maga az a gyártmány és abban a szerkezetben értendő, amit és amiként azt a megnevezett czég különlegesen előállitani szokta, ha csak az ellenkező nyíltan ki nem fejeztetik. — Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ha a késedelmes szerződő fél a teljesitést már előre határozottan megtagadta, és e miatt a vele szerződő fél a szerződéstől elállott, s elállását a késedelmes féllel már tudatta, az ekként elállott szerződő fél az utólagos teljesítésre határidő* adni többé nem köteles. — Egységes vételügyletnél a részleges szerződésszegés jogos alapul szolgálhat az egész szerződéstől való elállásra _ __. __. ... ... — _._ _„ 282: 105. A biztosítási ajánlatban nem kell a fizetendő dijnak számszerű összegben kitüntetve lennie, hanem elegendő a hivatkozás a díjtáblázatnak vonatkozó tételére — Az a biztosítási feltétel, hogy a biztosítási ügylet csak akkor létesül, ha a biztosított az első dijat lefizette, kizárólag a biztosító-társaság azon érdekének megóvására vonatkozik, hogy amennyiben az ajánlatnak elfogadásával s annak a biztositó könyveiben való bevezetésével az ügylet már létesült, az abból fidyó koczkázatnak ellenértéke gyanánt az első dij mindenesetre lefizetendő, vagyis, hogy a biztosított részéről a társulattal szemben a szerződés addig az ideig nem érvényesíthető, amíg az első dij le nem fizettetik. ... ... ... ... — .._ __. 288 Váltótörvény és eljárás. 1. A szükségbeli utalvány csakis a viszkereseti kötelezettől származhatik, szükségbeli utalványozó tehát nem is lehet az elfogadó, aki egyenes váltókötelezett. — Minthogy a váltótörvény 61. §-a értelmében a váltóbirtokos az esetben, ha a szükségbeli utalványnyal ellátott váltót a szükségbeli utalványozottnak fizetés végett bemutatni és az eredményt a felvett óvásba feljegyeztetni elmulasztotta, csakis viszkeresetét az utalványozó és az ezt követők ellen veszti el, kétségtelen, hogy az elfogadó ellen, ki sem utalványozó, sem annak követője nem lehet, a váltójogi kereset fentartására óvásnak felvétele nem szükséges _ ... ... ... t 9. Abból a körülményből önmagában, hogy a váltóadós a fizetést a