Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
IÖ2 gépgyári szakban működő tanuk a vég tárgyaláskor a helybeli üzleti szokásokat kifejtvén, azt igazolják, hogy a gépgyárosok ügynökei már az ügylet megkötésekor oly nyitott fedezeti váltókat szereznek be a vevőktől, amelyeket a gyáros vagy kereskedő értékesít, a vevők pedig 6—6 hónaponkint megújítanak, avagy ha ezt nem teszik, beváltani kötelesek. Az adásvevési jogügyletre vonatkozó megrendelési levelekben a váltókra vonatkozóan csakis az a rendelkezés foglaltatik, hogy a váltóknak nyitottaknak kell lenni és a vételár esedékességéig 6—6 hó múlva megujitandók. A fedezeti váltó pedig azt igazolja, hogy azokban érték gyanánt az egész vételári összeg s nem a részletfizetési összeg szerepel. Ezekből tehát okszerűen következtethető, hogy aJ ezeket a fedezeti váltókat nem is adhatták a vevők azzal a czélzattal, hogy azokat csakis az első fizetési részlet teljesítésének elmulasztása esetében lehessen lejárattal kitölteni; továbbá, b) hogy B. Gy. a fedezeti váltókat azon jóhiszemben vette át az ügynököktől, hogy azokat a vevők a czég által kívánt feltétel mellett írták alá. A váltótörvény 93. §-ának rendelkezése szerint csak akkor tétethetik kifogás az utólag kitöltött váltó ellen, ha a váltóadós bebizonyítja, hogy a kitöltés a megállapodás ellenére jött létre. A Btk. 404. §-ának hasonlatos rendelkezése szerint, szintén csak az aláíró beleegyezése ellenére vagy a tudva megállapodástól eltérően kitöltött okirat s annak használata képez büntetendő cselekményt. Ellenkező esetben hamisításról szó sem lehet. Ezek a körülmények pedig bizonyítva nincsenek. Minthogy pedig B. Gy. a fedezeti váltókat az adásvevési jogügylettel kapcsolatban kapta a vevőktől, az előadott körülményekre való tekintettel, jogosítva hihette magát azok lejáratának a fizetési batáridőktől eltérő lejárattal való kitöltésére, s igy cselekményében a Btk. 75. §-a szerinti szándék fel nem ismerhető. A sikkasztásra vonatkozóan szintén befolyással bir az a körülmény, hogy a fedezeti váltók lejáratának kitöltése és a váltók használata jogosult volt-e ? minthogy a váltók jogos uton s üzleti czélból jöttek B. Gy. birtokába, azok értékesítésére magát feljogosítottnak tartotta s igy ezek nem voltak reá nézve idegen ingó dolgok. A vételári részletek pedig, az adásvételi jogügyletből ki-