Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

i.S4 pitotta meg, és hogy a kár mennyiségének kérdésénél felperest bocsátotta esküre, pedig őt, mint a bizonyitó fél ellenfelét, kellett volna eskü alatt kihallgatni. Alperesnek ezek a panaszai is alaptalanok. Mert a felebbezési biróság ítéletében utal ugyan arra, hogy felperes kára felszámításánál könyvkivonatát is becsatolta, de a perbeli kérdés eldöntésénél arra mint elfogadható bizonyítékra nem hivatkozik, mert a sommás eljárási törvény 64. §-a értelmé­ben a biróság a bizonyítékokat s igy a szakértők véleményét is szabadon mérlegelheti, a mérlegelésből keletkezett meggyőződése pedig nem tárgya a felülvizsgálatnak, mert a kár mennyisége meg­állapításánál a sommás eljárási törvény 65. §-a értelmében a biró­ság nincs kötve a szakértők véleményéhez, s a kár mennyiségére a sommás eljárási törvény 97. §-a értelmében a biróság a 96. §-ban foglalt korlátozás nélkül hallgathatja ki eskü alatt a bizonyitó felet. Nem bir alappal alperesnek az a panasza sem, hogy a birói határozat megállapításától függött kereseti összeg után kamat jog­szerűen megítélhető nem volt. Mert a megítélt kártérítési összeg után a kereset indításától járó kamat nem késedelmi kamat, ha­nem kiegyenlítése annak a hátránynak, mely felperest érte azzal, hogy az alperes javára fordított összeg tőle a kereset indítása után is elvonatott. Alperes ezenkívül az ügy tárgyalásakor kiterjeszkedett annak fejtegetésére is, hogy a felebbezési biróság az A. alatt mellékelt szerződés tartalmának téves felfogásával jutott arra az eredményre, hogy ő az építkezés által felperes kárára jogtalanul gazdagodott. Alperesnek a tárgyaláskor előterjesztett ezek az érvelései nem bírnak jelentőséggel. Mert már a m. kir. Curia jelen ügyben hozott G. 117/98. sz. végzésében okadatoltan kimondotta azt, hogy ha valónak bizonyul, hogy a B. alatt mellékelt kimutatásban fel­sorolt tételeknek a költségvetésből történt kimaradása következ­tében felperes az alperes házát károsodása nélkül a vállalati összeg­ért fel nem építhette, alperes jogtalanul gazdagodott, s ez eset­ben felperes részére kártérítéssel tartozik. Ezzel szemben tehát a jogtalan gazdagodás kérdése többé jogi szempontból vita tárgyává nem tehető, s a felebbezési biróság a sommás eljárási törvény 204. §. rendelkezésének megfelelően alkalmazkodott az ügy ujabb

Next

/
Thumbnails
Contents