Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

15! keresetével, mert felperes uj bizonyítékaival az ellenfél esküje által bizonyitott ténykörülmény ellenkezőjét akarja bizonyítani, anélkül, hogy előzőleg az 1868 : LIV. tcz. 321. §-a értelmében bűnvádi eljárás utján megállapította volna, hogy ellenfele az alapperben hamis esküt tett és mert az 1893 : XVIII. tcz. 96. §-a értelmében alkalmazandó eskü az 1868: LIV. tcz. 221. és 230. §-ában szabályzóit esküvel, mint bizonyíték, egy tekintet alá esik, az 1893 : XVIII. tcz. 13. §-ához képest a sommás eljárásban is érvényben levő 1881. évi LIX. tcz. 71. §-a értelmében pedig az ellenfél által letett esküvel eldöntött perekben perújításnak nincs helye mindaddig, mig a fél által letett eskü hamisnak ki nem mondatott. Való ugyan, hogy az 1893 : XVIII. tcz. 13. §-a értelmében az ujitott perekre nézve a sommás eljárásban is az előbbi peres eljárás szabályai alkalmazandók, az 1868: LIV. tcz. 321. §-a szerint pedig az ellenfél által letett esküvel eldöntött perekben perújításnak az 1881. évi LIX. tcz. 71. és 73. §§-ban jelzett eseteket kivéve csak akkor van helye, ha előzetesen az alapperben megítélt eskü hamissága iránt indított bűnvádi eljárás alapján a bűnösség jogérvényes ítélet által kimondatott, azonban a felperes által megújítani kivánt per nem tekinthető esküvel eldöntött pernek, mert az alperesnek az alapperben letett esküje nem az 1893. évi XVIII. tcz. 100. §-a alapján a felek megállapodása vagy egyezsége alapján vétetett ki, hanem az idézett törvény 95. §-a alapján a félnek a bíróság intézkedése következtében történt kihallgatása alkalmával tett vallomásának csupán megerősítésére, tehát, az csak fél vallomásának vehető, mely vallomás, ép ugy mint más bizonyíték, a bíróság mérlegelése alá esik, a félnek ilymódon tett esküje tehát perdöntő bizonyítéknak vagy perdöntő eskünek nem tekinthető. Ennek a felfogásnak a helyességét támogatja az 1893. évi XVIII. tcz. 156. §-a, melynek értelmében a félnek eskü alatti kihallgatása a bizonyítási eszközök közé tartozik és a mely szerint a felebbezési bíróság az elsőbiróság által eskü alatt kihallgatott félnek ellenfelét is kihallgathatja, megesketheti és vallomását valónak elfogadhatja, a nélkül, hogy az ellenfélnek a felebbezési bíróság által eskü alatti kihallgatása előtt az elsőbiróság által eskü