Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

M5 bizonyított oly adatokat, melyekből a felperes vitatott hitelképtelensége meg volna állapitható. 53Aki nem létező személy nevére okiratot állit ki, és azt jogtalan vagyoni haszonszerzés végett használja, csalást követ el. — Nem létező egyén nevének, mint forgatói aláírásnak, a váltóra való vezetése nem büntettetett. (1899 február 15. 1114/99. sz- a-) A szolnoki kir. törvényszék : Magánokirathamisitás miatt feljelentett P. elleni bűnügyben végzett : P. ügyvéd ellen a Btk. 401. §-ába ütköző, a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás büntette miatt a további eljárás megszüntettetik. Indokok: P. ügyvéd a vizsgálat során beismerte, hogy a bünjelkép beszerzett, Jászberényben, 1897. évi deczember 12. kelt, 1898 márczius 12-iki lejárattal ellátott 270 frtos váltón látható, L. A. forgatói aláírást, mely tévedésből L. A.-nak jeleztetett, ő vezette a váltóra, de L. A. tudtával tényleg nem létezik, s az csak költött név7, melyre csak formalitás kedvéért volt szüksége. Tekintettel azonban arra, hogy a váltótartozás, mely eredetileg 300 frt volt, a külső szolnokmegyei takarékpénztár javára, a N. J.-féle jászberényi házra, zálogjogilag bekebleztetett, a mely ház 4—5 évvel ezelőtt az emiitett, s első helyen bekeblezett teherrel együtt adásvétel utján P. terheltre szállt, és igy miként K. A. takarékpénztári könyvelő előadta, a kérdéses tartozás kellőleg biztosítva van, s a váltóra csak a könnyebb perelhetés kedveért volt szükség, és azért, hogy azt értékesíthesse az intézet. Tekintettel továbbá arra, hogy joggyakorlatunk szerint P. eljárása magánokirathamisitás bűntettét nem képezi, mert aki nem létező személy nevére okiratot állit ki, és azt jogtalan haszonszerzés végett használja, csalást követ el, minthogy azonban a jelen esetben a csalás ismérvei nem forognak fen, de különben is a csalás magánvádra üldözendő, ilyen vád pedig nem emeltetett, tényálladék hiányában a további eljárást megszüntetni kellett. (1898 május 7. 4411/98. sz. a.) Döntvénytár, harmadik folyam. XIV. 10