Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

J34 mert az adósa maradt, s ez által ő 30 kr. követelését biztosítani akarta, minthogy a kalap elvételével erőszakot és fenyegetést nem használt, cselekvőségében a zsarolás vétségének tényálladéka felismerhető nem lévén, őt a vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. (1899 április 13. 2800/98. sz. a.) A kir. Curia itélt : A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával, a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen előadott tényállás szerint vádlott azon czéltól, hogy magának jogtalanul 30 kr. hasznot szerezzen, sértettet kalapjának elvételével s elzárásával, mi az erőszak fogalmának megfelel, annak eltűrésére kényszeritette, hogy kalap nélkül távozzék. E tényállás alapján az elsőbiróság helyesen mondotta ki vádlottat, a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségében bűnösnek, s tekintettel vádlottnak büntetlen előéletére, az alkalmazott erőszak kisebb mérvére, a czélba vett vagyoni haszon csekélységére, a Btk. 92. §-a alkalmazásával meghatározott büntetés is megfelelő lévén: a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítéletét kellett helybenhagyni. = A kalap elvétele erőszaknak tekintetett. Nem ily erőszakot provideálhatott a törvényhozó. Vádlott ügyészségi irnok a kir. ügyész részéről pénzfelvételre és nyugtázásra felhatalmazva ugyan nem volt, mindazáltal miután ő a felektől főnöke helyett ismételten pénzt átvett és ettől nemcsak el nem tiltatott, de sőt eljárása jóváhagyatott: ugy tekintetik, mint aki hivatali állásánál fogva vette kézhez a jogtalanul eltulajdonított pénzt és igy cselekménye hivatali sikkasztást képez. (1899 november 23. 9938/98. sz. a.) A m. kir. Curia: Csalás bűntettével és közokirathamisitás bűntettével vádolt Szepessy Pál elleni bűnügyben itélt : A vádbeli cselekmények minősítése, illetve vádlott bűnössége