Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XLI tozásának kimondása tárgyában hozott végzés nem tartozik azok közé a végzések közé, melyek ellen az 1894: XVI. tcz 124. §-a értelmében további felfolyamodásnak van helye —- ... — — 51 42. A perrendtartás 321. §-a arról az esetről rendelkezik, midőn a fél ellenfelének vagy másnak, a büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé, erről pedig csak akkor lehet szó, ha a büntetendő cselekmény a peres eljárásban követtetik el. — Perújítás esetén is bizonyítás tárgyává tehető az aláírás valódisága, csakhogy a bizonyítás kötelessége a perujitó félre hárul ... — 112 43. Felperesek nem lévén az alperesi részvénytársaságnak segédei vagy kereskedelmi alkalmazottjai, hanem oly egyének, akik az alperessel önálló vállalatra, nevezetesen meghatározott időn át személyesen teljesítendő művészeti működésre szerződtek, az ő működésükért részükre szerződésileg kikötött dij iránti kereset nem tartozik az iparhatósági eljárás alá. — Az ügyvéd elhalt ügyfele nevében az eljárásra mindaddig jogosult, de kötelezett is, míg az örökösök másként nem rendelkeznek... ... ._. — ... ... 115 44 Ha az eladó arra az álláspontra helyezkedett, hogy alperesnek minőségi kifogása elkésett és nem is bocsátkozott annak a körülménynek vitatásába, hogy az áru minősége tényleg szerződésszerű volt, ugy nincs arra szükség, hogy a vevő az áru minőségét szakértők által megvizsgáltassa, és ennélfogva az eladó a szemleköltségek fizetésére semmikép sem kötelezhető. — A felperesi követelésbe beszámíthatók az abból eredt kárkövetelések, hogy felperes a szerződést nem teljesítette megfelelően... __. ... ... ... . ... 119 63. A könyvek felmutatása el nem rendelhető, ha a bizonyító fél meg nem jelölte a könyvek bizonyítandó tételeit és határozottan meg nem nevezte a felmutatandó könyvet. ... ... ... ... — — 165 67. Az a körülmény, hogy az ügyvéd a tárgyaláson meg nem jelent, nem szolgálhat alapul arra, hogy a perújításnak az ügyvéd hibája miatt hely adassék. — Az ujitott pernek nem tárgya az, hogy jogilag helyes alapra lett-e fektetve az alapperbeli ítélet. A perújításnál tehát csak olyan nyomós ténykörülmények vehetők figyelembe, melyek az alapperbeli ítélet alapjául vett tényeken akként változtatnak, hogy ha ezek a ténykörülmények az ujitott perben alkalmaztatnak, az ezek által megváltozott tényekkel szemben az alapperbeli ítélet többé meg nem állhat. — Az 1881. évi LIX. tcz. 69. §. 1. és 2. pontja a perújításhoz egyaránt megkívánja, hogy az ügyvéd mulasztása avagy az uj bizonyíték döntő ténykörülményre, illetve lényegileg a per tárgyára vonatkozzék .. ... 183 81. Az ipartörvény 176. §-a értelmében a békéltető bizottság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll igényét a törvény rendes utján érvényesíteni. E szerint tehát csak a magánjogi igények iránti határozathozatal van fentartva polgári perutra, de arra nem jogositja fel a törvény a polgári bíróságot, hogy azt bírálja felül,