Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

124 és ehhez képest a másodbiróság érdemleges határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy a házassági törvény hatálybalépte előtt fenállott birói gyakorlat szerint a házassági kötelék felbontása iránti perekben hozott oly határozatok ellen, melyekkel azon czélból, hogy a viszálykodó házasfelek egymással kibékülhessenek, ágytól és asztaltól meghatározott időre elválasztattak, melyek tehát az ügy érdemét nem érintették, hanem pusztán csak a házassági szabályzatban világosan megrendelt amaz ideiglenes intézkedést tartalmazzák, felebbezésnek helye nem voll ; de ez a birói gyakorlat a házassági törvény 99. §-a értelmében hozott határozatokra nézve nem nyerhet többé alkalmazást, aminthogy az az id. tcz. hatályba lépte után fen sem tartatott, mivel ezek a határozatok részben az ügy érdemét és jelesül következményeiket, illetőleg az ügy érdemére kiható kérdéseket is érinthetnek s azokban esetleg a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt tétetik egyidejűleg intézkedés (102. §.), melyekre nézve a jogkereső felek a perrendszerüen megengedett jogorvoslatok használatától a korábban fenállott birói gyakorlatra való hivatkozással el nem zárhatók : ugyanazért a házassági törvény életbeléptével kifejlődött perjogi gyakorlatunk alapján a másodbiróság végzését megváltoztatni és ugyanazt a bíróságot a felebbezés elfogadásával érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. 47A senki által alá nem irt vétiv okiratot nem képez, ennélfogva az, aki ilyen vétivet a kézbesítő közeg kezéből kiránt és eltép, bűncselekményt nem követ el. (1899 február 22. 5838/98. sz. a.) A pozsonyi kir. törvényszék: Okirathamisitás vétségével vádolt Szecskár Istvánná elleni bűnügyben itélt: A kir. törvényszék vádlottat a Btk. 406. §-ába ütköző okirathamisitás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti.