Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

122 fen összeütközés, hogy a kérdéses vétség hol tekintendő véghezvittnek. Minthogy a m. kir. igazságügyminiszter és a HorvátSzlavonországok kormánya között is csupán ezen utóbbi kérdés tekintetében merült fel eltérés, ennélfogva a kir. Curia ezen ügy elbirálásánál annak a megoldására szorítkozott, hogy az érintett módon létesített becsületsértési vétség, mely bíróság területén tekintendő elkövetettnek. E tekintetben elsősorban az volt figyelembe veendő, hogy e jelzett módon véghezvitt cselekmény, mely mozzanatában mondható bevégzettnek. Minthogy a büntetendő cselekmény csak az esetben tekintendő végrehajtottnak, tehát bevégzettnek, ha az annak létrejöttét feltételező összes alkatelemek a cselekmény avagy a cselekmények sorozata által mind megvalósultak, ennélfogva a büntetendő cselekmény mindaddig bevégzettnek nem tekinthető, amíg mindaz nem követtetett el, vagy nem következett be, amit a törvény az illető büntetendő cselekmény különös ismérvéül megállapít. A Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértési vétség alkatelemét a meggyalázás képezi; ennek létesüléséhez pedig a kinyilvánulás, vagyis az szükségeltetik, hogy a szóval használt kifejezés valakinek tudomására hozassák. Addig tehát, mig a szóval kiejtett, vagy az ezt helyettesítő s ezzel egyenlő tekintet alá eső irásba tett kifejezés senkinek tudomására nem jött, a becsületsértés vétségének egyik alkotó eleme meg nem valósult. Minthogy pedig a zárt levélben postára történt feladás még más személynek való hirül adás tényének nem tekinthető és a levélben elrejtett bárminő kifejezések által megsértettnek senki sem mondható, ennélfogva csak az a mozzanat fogadható el a bevégzettség időpontjául, midőn a sértés a sértettnek vagy egy harmadik személynek tudomására jött ; mert aho a tudomásvétel bekövetkezett, ott a sértés teljesedésbe is ment. Ezeket és azt tartva szem előtt, hogy a kérdéses vétség elkövetéséhez a sértés czélzata (animus injuriandi) nem szükséges, sőt miután az a sértés czélzata nélkül is elkövethető, ahhoz csakis a sértés tudata kívántatik, ennélfogva a zárt levélben használt meggyalázó kifejezéssel a levél elküldése és a levél kézhezvételi helye közötti különbség esetében a becsületsértés vétsége az utóbbi helyen tekintendő elkövetettnek ; miért is, minthogy a Pozsegáról