Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

ir2 nemcsak abból, hogy — amint már említtetett, — a jogügylet kifejezetten a felek személyéhez kötött bizalmas ügylet volt, hanem abból is, hogy a szerződésben felperes több rendbeli olyan szolgáltatásokat kötött ki a maga részére, amelyeket elidegenítések esetében harmadik személyek ellen esetleg még per utján sem érvényesíthetne sikerrel. Végül ami alperesnek a felülvizsgálati kérelmében tett azt a megjegyzését illeti, hogy alperes a kérdésben lévő ház eladása tárgyában Reichmann Árminnal folytatott alkudozásoknál jelen volt, s igy ezekről tudomással birt, sőt hogy alperes az eladásba bele is egyezett, ennek szintén nincs elfogadható alapja, mert a felebbezési bíróság tényállása szerint felperes az eladásba bele nem egyezett, és alperes ezt a tényállást felülvizsgálati kérelmében meg sem támadta, minthogy eljárási szabály megsértése miatt általában panaszt nem is emelt, ezt a tényállást tehát a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak kellett venni. (Sommás eljárási törvény T97- §0 42. A perrendtartás 321. §-a arról az esetről rendelkezik, midőn a fél ellenfelének vagy másnak, a büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé, erről pedig csak akkor lehet szó, ha a büntetendő cselekmény a peres eljárásban követtetik el. Perujitás esetén is bizonyítás tárgyává tehető az aláírás valódisága, csakhogy a bizonyítás kötelessége a perujitó félre hárul. (1899 január 25. 1289/98. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék : A czeglédi ipar- és kereskedelmi banknak, Kovács János elleni 140 frtos váltóperében ítélt. Alperes perujitási kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes az alapon él perújítással a 8878/96. sz. sommás végzés ellen, mert az ő névaláírását Ürögdi Béni hamisította, legalább ezt az beismerte, s ebből folyólag tagadja, hogy a váltót ő aláirta volna, mert névaláírása hamis. Perujitási kérelmével azonban elutasítandó volt alperes azért,