Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
«3 az elszámolás azzal az eredménynyel, mint a hogy azt a felperes a kereseti követelésének alapjaként állítja, nem jött létre, az arra nézve a felperes által az alperesnek kinált főeskü alkalmazásának sem lehet helye. Ezek szerint a másodbiróság az alperest a kereseti követelésből 947 frt 48 kr. résztőkében s járulékaiban a felperes pótesküjétől feltételezetten helyesen marasztalta, egyébként pedig a felperest keresetével helyesen utasította el feltétlenül, amihez képest Ítélete a kereset főtárgyára nézve ezen indokokból helybenhagyandó volt. 30. A vevő azzal a kijelentésével, hogy az eladó ne küldje az árut, mert nem használhatja, a vételi szerződést megszegte és az eladó ennek következtében nem volt kötelezve az árut elküldeni, hanem jogosítva volt a kereskedelmi törvény 352. §-ban foglalt jogok közül választani. Nem létezik oly jogszabály, hogy az esetben, ha a vevő kijelenti, hogy az árut át nem veszi, jogosítva van az eladó a vételár megfizetését, tekintet nélkül az annak megfizetésére kitűzött határidőre, követelni. (1898 november 28. I. G. 368/98. sz. a.) A m. kir Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasít tátik. Indokok: Felperes a felebbezési bíróság ítéletét az 1893. évi XVIII. tcz. 185. § a a) és c) pontjai alapján anyagi és eljárási jogszabályok megsértése miatt támadja meg és kéri annak megváltoztatásával alperest a kereset értelmében marasztalni. Felperes azt a lényeges eljárási szabályt, amely helytelenül alkalmaztatott vagy mellőztetett volna, meg nem jelölvén, felülvizsgálati kérelme ez irányban alappal nem bir. Felperes kifejezetten azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság a joggyakorlaton alapuló azt az anyagi jogszabályt mellőzte, amely szerint abban az esetben, ha a vevő kijelenti, hogy az árut át nem veszi, jogosítva van az eladó a vételár megfizetését követelni, tekintet nélkül arra, hogy a teljesítési határidő még el nem 6*