Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

75 ság ítéletének vonatkozó részét meg kellett változtatni, s felperest eme 84 frt iránt támasztott keresetével is elutasítani. Ellenben a fentebb kifejtettek szerint alperes birtoklása a 20 holdra nézve 1895 október i-től 1896 április i-ig terjedő gazdasági félévre, a 44 holdra nézve pedig 1836. évi április i-töl 1896. évi október i-ig terjedő gazdasági félévre jogszerűtlennek tekintendő, s igy alperes felelős a 20 holdra eső 70 frt s a 44 holdra eső 154 frt elvont haszonért. Felelős továbbá alperes azért a 42 frt 50 kr. haszonbéri összegért is, melyet a megállapított tényállás szerint a 170 hold után járó 1895. évi október i-én esedékessé vált haszonbéri összegből Nadányi Károly tartozása fejében visszatartott, mert ez a felelőssége a haszonbéri szerződésben a haszonbéri összeg fizetése tekintetében elvállalt kötelezettségéből származik. Alperesnek az ekként 266 frt 50 kr. összeget tevő marasztalása ellen felülvizsgálati kérelmének előterjesztett panaszai alaptalanok. Alaptalan az a panasza, hogy felperessel szemoen is joga van a Nadányi Károlynak adott 680 frt összegnek részben való törlesztésére az 1895. évi október hó i-én esedékessé vált haszonbéri összegből 42 frt 50 krt beszámítani. Mert alperes azt a tényt, hogy a 680 frt összeg a Nadányi Károly tartozása, s hogy Nadányi Gyulának 1894. évi deczember hó i-én történt elhunyta után az osztályos egyezség szerint az az ingatlan, melyet ő haszonbérben bir, a felperes által képviselt kiskoruknak jutott, felülvizsgálati kérelmében meg nem támadja, már pedig felperes beleegyezése nélkül a Nadányi Gyula örököseire hárult ingatlan haszonbére másnak a tartozása törlesztésére nem fordítható. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság a sommás eljárás 31. §-a rendelkezésének a figyelmen kivül hagyásával kereset felemelésnek s nem kereset változtatásnak fogadta el felperes azt az eljárást, hogy a felebbezési tárgyaláson a keresetbe megjelölt 20 holdon felül felperes még 24 holdnak az elvont hasznát követeli. Mert felperesnek a megállapított tényállás szerint a 20 holdra nézve keresetében érvényesített joga az, hogy mint tulajdonost annak az alperes által elvont haszna őt illeti.