Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

57 töltötték el, és ez az aggódás kedélyének nyugodtságát nyilván kizárja, magának a cselekménynek az elkövetésénél állhatatoskitartást nem tanúsított, mert nincs megczáfolva az az előadása, hogy B. K.-lyal való találkozás után tervének a kivitelétől elállott, tőle már távozóban volt, a szánkára csak az ő felhivása után ült fel, a szánra való felülés után is figyelmét kizáróan nem tervének kivitelére irányitotta, hanem még akkor is egy sas lelövését tervezte, magának a cselekménynek az elkövetése után higgadtságot és tervszerűséget nem tanusitott, cselekménye eredményétől megborzadt, a B. K. hulláját elrejteni nem törekedett, hanem azt az uton hagyta, holott tudnia kellett, hogy az arra sürün közlekedő egyének a hullát nyomban megtalálják, az Erdélybe való utazását nem valósította meg, hanem a megszerzett lovakkal és szánnal a következő napon a szomszéd községekben czél nélkül csavargott, február 8-án este pedig a lovakkal és szánnal Beregszászba visszatért, azokat ott önként elhagyta, s különben is vádlott a cselekmény elkövetésekor 15. életévét még nem töltötte be, s ez az éretlen gyermekkor, a most kiemelt mozzanatok figyelembe vételével, kizárja azt, hogy nála az előre megfontolt szándék az ész uralmának kifejtésében és az akarat megerősödésében kellő nyugalom és higgadt számítással érvényesült volna, s ily körülmények közt jogos megnyugvással nem állapítható meg, hogy vádlott B. K.-t életétől a Btk. 278. §-a által megkívánt előre megfontolt szándékkal fosztotta volna meg ; tekintve, hogy a B. K. szándékos megölése ebben az esetben a lovak és szán jogtalan elvételének az eszköze volt ; tekintve másfelől, hogy a kir. törvényszék ítéletével elkobozni rendelt bűnjelek vádlott tulajdonát képezik és azok nem a büntettél hozattak létre és nem a bűntett elkövetésére szolgáltak : a kir. tábla vádlottat a B. K. ellen és L. J. kárára elkövetett cselekményeiért a Btk. 349. §. utolsó bekezdésében meghatározott szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás bűntettében mondja ki bűnösnek, és ezért és a terhére megállapított, a Btk. 333. §-ába ütköző, a 334. §. szerint minősülő lopás vétségeért a 85. §. I. pontja, valamint a 90. és 98. §-ok alkalmazásával a 349. §. utolsó bekezdése és a 339. §. alapján összbüntetésként a mai naptól számítandó négy évi börtönre itéli. (1898 május 31. 2527. sz. a.)