Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)
52 minősítve, vádlottat ezen hatóság elleni erőszakért vétkesnek kimondani, s ezért az itélet rendelkező részében megállapított büntetésre itélni kellett. (1897 márczius 1. 233. sz. a.) A debreczeni kir. tábla : A kir. törvényszék Ítélete megváltoztatik, vádlott az ellene emelt vád s következményei terhe alól felmentetik. Indokok: Ámbár sértett, mint községi biró, rendőri hatóságánál fogva jogosítva volt a kutyák tartására vonatkozó rendelet végrehajtásának ellenőrzése végett vádlott udvarán a panaszban jelzett időben is megjelenni, s habár az is bizonyítva van, hogy vádlott a bírót a panaszolt eset alkalmával mellen ragadta s ezzel annak személye ellen erőszakot használt ; mindazonáltal ezek a körülmények a Btk. 165. §-ában meghatározott cselekmény tényálladékának megvalósítására azért nem alkalmasak, mert az a ténykörülmény, hogy a vádlott kutyája megkötve nem találtatott, nem tekinthető oly fontos oknak, mely vádlott házi jogának megzavarását indokolhatná ; mert továbbá késő este 9—10 óra közt foglalás érvényesen nem eszközölhető, a vád tárgyául szolgáló esetben pedig annál kevésbé, mert vádlott vétkessége megállapítva és ellene bírság kiróva nem volt; a biró eljárása tehát, amennyiben késő este a vádlott házába behatolt s ott foglalást eszközölni akart, nemcsak szabályszerűnek, de jogosnak sem lévén tekinthető, a törvény oltalmában nem részesülhet. A fentebbiek szerint vádlott bűnössége megállapítható nem lévén, vádlottat a vád terhe és következményei alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia: A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, részint indokainál fogva, részint pedig abból az okból, mert a községi biró akkor, amidőn vádlottól a kutyák kötve tartására vonatkozó rendelet meg nem tartása miatt zálogot akart venni, habár szabálytalanul is, de a saját rendőri hatáskörében járt el s azt semmivel tul nem lépte, és mert ily esetben az illető közhivatalnok tettleges bántalmazása, tekintet nélkül arra, hogy eljárása szabályszerű volt-e, vagy sem, a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak tényálladékát foglalja magában. A szabálytalan eljárásból származott netaláni sérelem orvoslása pedig a vonatkozó törvényben avagy szabályrendeletben meghatározott uton keresendő.