Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

33 Ugyanis a felebbe/ési bíróság tényként megállapította azt, egyrészről, hogy felperesek a Felső-Répás községbeli ital-adó beszedési jogot csak abban az esetben akarták haszonbérbe kivenni, ha a községbeli italmérést is egyedül ők fogják gyakorolni, másrészről, hogy alperes képviselője kijelentette, hogy Felső-Répáson az ital-adó beszedési jogának bérlőjén kivül senki más nem fogja az italmérést gyakorolhatni. Ebből kitűnik, hogy felpereseknek az akarata az iránt, hogy az ital-adó beszedési jogot ugy veszik haszonbérbe, hogy az italmérést is egyedül ők gyakorol]ák s alperesnek az akarata arra nézve, hogy az ital-adó beszedési jogot ugy adja haszonbérbe, hogy az italmérést is egyedül felperesek gyakorolják, megegyezett. Már pedig többeknek kötelmi viszony megállapítására irányuló teljesen egybehangzó akaratából kötelem származik. Az Írásbeli szerződés mellett is az azzal egyidejűen létrejött megállapodás hatálylyal bir akkor, ha a szóbeli megállapodás az Írásbeli szerződés tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegészíti. Az alperes részéről a fentebbiek szerint elvállalt az a kikötés, hogy az italadó beszedési jogot ugy adja haszonbérbe, hogy az italmérést is egyedül felperesek gyakorolják, nem ellenkezik a B. a. mellékelt szerződés tartalmával, mert ebben olyan kikötés, hogy az italmérési jogot felpereseken kivül más is gyakorolhatja, nem foglaltatik. Ezek szerint alperesre nézve joghatálylyal bir az a kikötés, hogy felperes a haszonbirtokon kivül Felső-Répáson az italmérést más nem gyakorolhatja, s igy téves a felebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy alperes képviselőjének az italmérési jog gyakorlatára nézve tett nyilatkozata joghatálylyal nem bir. A szerződő feleknek fentebb megjelölt szóbeli megállapodása azonban nem szerződésbeli bontó feltételt létesített, amint ezt felperesek vitatták, hanem a szerződés tárgyának a meghatározására vonatkozik. Mert a szerződő felek megállapodásukban nem egy bizonytalan körülményt jelöltek meg, melynek bekövetkeztével a szerződés megszűnik, hanem a haszonbérbe adott jognak oly terjedelmét határozták meg, hogy az italadó beszedési joggal együtt jár az a jog is, hogy az italmérést a haszonbérlőn kivül más nem gyakorolhatja. Döntvénytár, harmadik folyam. XIII. 3