Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

21 jegyszedőtárs eskü alatti vallomásán kívül, mely szerint vádlott neki a dolgokat megvételre még akkor fölajánlotta, mikor a színházból kijöttek, vádlottnak azzal a beismerésével is igazolva van, hogy a felügyelete alatti helyen magához vett és feletteseinek kötelességszerűen azonnal beszolgáltatandó dolgok közül a készpénzt, melyet nyomban pótolhatnia tehetségében sem állott, az elvételt követőleg mindjárt a saját czéljaira fordította ; cselekményét a védelmében felhozottakat figyelmen kívül hagyván, tekintve az elvett dolgok 50 frton felüli értéket, a lopás bűntettének minősítve, ebben őt bűnösnek kimondani s az Ítélet rendelkező része szerinti módon megbüntetni kellett. A büntetés kimérésénél súlyosbító körülményt képezett ugyan, hogy vádlott a belé helyezett bizalommal visszaélt, mégis büntetlen előélete s hogy károsodás fen nem forog, végre, hogy hivatalának elveszítése folytán ártatlan családja szenved, enyhitőleg vétetik. (1897 május 15. 35,811. sz. a.) A budapesti kir. tábla : A kir. tábla az elsőfokú bíróság ítéletét felhozott indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete a vádbeli cselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására nézve megváltoztattatik, Kovács Gábor vádlott a Btk. 365. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségében mondatik ki bűnösnek és e miatt ezen törvényszakasz alapján egy hónapi fogházra és tiz forint pénzbüntetésre ítéltetik. A pénzbüntetés 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a budapesti kir. ügyészséghez fizetendő és az 1S92 : XXVII. tcz.-ben meghatározott czélokra fordítandó, behaj thatlanság esetében pedig két napi fogházra átváltoztandó. Indokok: Az alsóbbfoku bíróságok ítéletének indokaiban előadott tényállás szerint Fischmann Ignácz sértett tárczáját, melyben JO frt 50 kr. készpénz és értéktárgyak voltak, a Népszínházban,, tehát nyilvános helyen elvesztette s vádlott a nézőközönség eltávozása után azt megtalálván, magához vette és a pénzből tiz frtot elköltött s ennek folytán azt jogtalanul elsajátította. Vádlottnak ezen cselekménye, tekintve, hogy hiányzik a más birtokából való elvétel ténye, nem képez lopást, hanem a Btk. 365. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítást s ehhez képest az alsóbbfoku bíróságok ítéleteinek megváltoztatásával Kovács Gábor vádlott