Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

Ifl Bing Lipót a vásári szerződésnél fogva, a vételárba való betudás­sal szerződési kötelezettségénél fogva kifizetni köteles volt, Bobek János hitelező által magára engedményeztette, és ezt a követelést Szeleczky Gusztávnak egyéb elárverezett ingatlanai vételárából a kielégítési sorrendbe vétette (2317—1883. sz.) és azt tényleg fel is vette, (2921 —1884. sz. a.) holott azt a követelést a Szeleczki Gusztávnak fizetendő vételárba már előzőleg beszámí­totta, és így Szeleczky Gusztáv kárára jogtalanul gazdagodott. Felperes ezzel a perrel együttesen elintézett 153 frt 15 kr. iránti keresetével jogérvényesen elutasittatván, erre nézve tehát ez alkalommal a felülvizsgálatnak kiterjeszkedni sem lehet. A felebbezési bíróság alperest a 380 frt tőkében, annak 1884 aug. 23-tól járó kamatában és a perköltségben marasztalta. Alperes azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert szerinte felperesnek felperességi joga nincs, mivel ő jogát Miklovicz Józsefre engedményezte, aki azonban ez alapon Bing Lipót örökösei ellen indított perével már jogérvényesen elutasit­tatott. Ez a panasz alaptalan, mert Szeleczki Gusztávnak, mint az adásvevés tárgyát képezett ingatlanok volt tulajdonosának kétségtelen joga van az általa eladott ingatlan vételárából szár­mazó igényei érvényesítése iránt perrel fellépni, ezt a jogát fel­peres engedményezni is jogosítva volt, mivel Szeleczky Gusztáv megállapított tényállás szerint Miklovicz Józsefre a vételári feles­legből meghatározott 740 frtra nyert jogosultságot és az iránt folytatott pert, az tehát nem azonos jogigény volt a jelen per­ben a vételár elszámolásából támasztott jogigénynyel. Alaptalan alperesnek amiatt emelt panasza is, hogy neki az adásvevési szerződések alapján beszámítás tárgyát képező ellen­követelései levén, erre nézve a felebbezési bíróság a tényállás megállapítását mellőzte. A felebbezési bíróság megállapította, hogy alperes jogelőde Bing Lipót a 164/1880. sz. közjegyzői okirat szerint elszámolt. Habár az emiitett közjegyzői okiratot Szeleczky Gusztáv állította is ki, annak alapján mégis helyesen mondotta ki a felebbezési bíróság, — elfogadván az elsőbiróság indokát — hogy a felek az említett közjegyzői okiratban jogaik és kötelezettségeikre kiegyez­tek, mert ha alperes Bing Lipótnak még igénye állott volna fen,

Next

/
Thumbnails
Contents