Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

5 Minthogy pedig felperes nem állította sem azt, hogy i. r. alperes a rendes kereskedői gondosság mellett a Horn Mór részéről történendő teljesítésre 1890 deczember 31-ig okszerüleg nem várhatott sem azt, hogy felperes a talpfákat 1890 deczember 31-ike előtt máshonnan beszerezte, sem azt, hogy az 1890 deczember 31-ig felszámitott naponkénti birságok fentemiitett 22,098 frt 65 krnyi összege az ügylet természetéhez és a birság kikötésének czéljához képest túlzott mennyiségű, ennélfogva 1. r. alperesnek a 22,098 frt 65 krnyi birság iránti igényét meg kellett állapítani. 1. r. alperes a D. a. másolatban csatolt közjegyzői okiratból kitünőleg az óvadékként letett 20 darab záloglevelet 1894. évi október 23-án a kir. közjegyző utján 17,325 írtért eladta és az óvadékként nála levő takarékpénztári betétkönyv alapján 4363 frt 27 krt kivett és ezeket az összegeket tehát összesen 23,716 frt 5 krt birság követelése fejében megtartotta és a takarékpénztári könyvet a fenmaradt értékben felperesnek visszaadta. Felperesnek az az előadása, hogy 1. r. alperes az értékesítést bírói uton lett volna köteles eszközölni, alaptalan, mert a 2. 7. a. szerződés 7. §-ába kifejezetten kiköttetett, hogy 1. r. alperes az óvadékból magát a bírói ut mellőzésével a kereskedelmi törvény 306. §-ában~ szabályozott módon elégítheti ki, és a D. a. okiratban tanúsított eladás e kikötésnek megfelelően történt. Minthogy a fentiek szerint 1. r. alperest birság czimén 22,098 frt 65 kr. illette és igy 1. r. alperes ezt az összeget az óvadékból jogosan és az ezenfelüli összeget jogtalanul tartotta vissza, ennélfogva 1. r. alperest a jogtalanul visszatartott 1617 frt 40 kr. tőkének s törvényes kamatainak felperes részére leendő visszafizetésére kötelezni és felperest keresetének ezenfelüli részével 1. r. alperessel szemben elutasítani kellett. 1. r. alperesnek feltételes viszonkereseti kérelem alakjában előterjesztett azt a kérelmét, hogy a felperes az ő javára ugyanazon 23,716 frt 5 kr. tőke s járulékai erejéig marasztaltassék, amelyet felperes keresetileg követel, mint a felperes és 1. r. alperes közti jogviszony fenti megállapítása mellett tárgytalan és czéltalán kérelmét el kellett utasítani. A 2. r. alperes csődtömegnek azt a kifogását, hogy felperes a kereseti követelést nem per, hanem a csődtömeg elleni bejeién-.