Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

158 ság alperes kezességi kötelezettsége fenállásának a megállapításával a fentebb megjelölt jogszabályt meg nem sértette. Azzal sem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy a 45 frt összeg betudásával 3. r. alperest az utolsó évnegyedi haszonbér megfizetésére kötelezte. Mert a megállapított tényállás szerint a bérlemény tárgyát felperes vonta el a haszonbérlőktől, amely esetben ellenszolgáltatás hiányában a haszonbérlők nem volnának fizetésre kötelezhetők, hanem a haszonbérlők szöktek el a haszonbérben bírt malomból. Azzal tehát egymagában véve, hogy felperes a megállapított tényállás szerint a malmot a haszonbérlők elszökése után is üzemben tartotta, a haszonbéri szerződést meg nem szüntette, a haszonbérlők pedig eltávozásukkal a szerződést egyoldalúan meg nem szüntethették. Ezek szerint a haszonbérbe adó részéről meg nem szüntetett szerződés alapján felperes az utolsó évnegyedre is jogosan követeli a haszonbér megfizetését, s 3. r. alperesnek csak az a joga maradt fen, hogy az utolsó évnegyed alatt befolyt 45 frtot a haszonbéri összegbe beszámíthassa. = Lácd a Jogt. Közi. 1898. évi 29. és 30. számaiban dr Gold Simon «A kezes kifogásairól a hitelező késedelme esetében* czimü czikkét és az abban közölt judikaturát. 59Olyan ügynök kezéhez, akit a biztosító intézet a dijfelvételre feljogosított, hatályosan fizethet a biztosított akkor is, ha az ügynök neki ki nem szolgáltatja egyidejűleg a dijkötelezvényt. (1898 szeptember 23. 619. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Horvát Jánosnak, a Magyar Franczia biztosító r. t. elleni 320 forint iránti perében ítélt : Ha 2. r. felperes pótesküt tesz arra, hogy a C. a. biztosítási kötvény szerint 1890. évi november hó 4-én esedékes volt bizto-