Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

T56 mint ilyen ügyletre tehát az uzsoratörvénynek csupán a kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkedő rendelkezése nem alkalmazható. Minthogy pedig a szerződő felekre nézve a jogszabályt maga a szerződés alkotja, és különben is a szerződő fél a szerződést teljesíteni tartozik ; minthogy továbbá a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperes az eladott tengerit felperesnek a kikötött módon át nem adta : ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy alperest a no mm. tengeri átadására, ellenkező esetre a tengerit helyettesitő ellenérték megfizetésére kötelezi. 58.' A kezes szabadul a kötelezettség alól, ha a hitelező saját késedelme miatt nem nyerhet kielégítést a főadóstól, de csak akkor, ha a hitelező késedelmes eljárása az oka egyszersmind annak is, hogy a kezes a főadós ellen megillető viszkereseti jogot eredménynyel nem érvényesítheti. Ez az eset akkor áll be, ha a követelés lejártakor a főadós olyan vagyoni helyzetben volt még, hogy a hitelező tőle kielégítést szerezhetett s a főadós csak később, a hitelező késedelme után, vált fizetésképtelenné. (1898 szeptember 13. I. G. 188. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: A 3. rendű alperes részéről beadott felülvizsgálati kérelem elutasittatik. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállást 3. r. alperes Tóth Sámuel az alapon támadja meg, hogy a felebbezési biróság a bizonyítási szabályok megsértésével rótta rá kötelezettségül annak a bizonyítását, hogy a főadós 1. és 2. rendű alpereseknek 1896. év folyamán, amidőn a keresetbe vett 982 frt 34 kr. tőkeösszeg lejárt, 2626 frt értékű ingó vagyona volt. Ez a panasz alaptalan. Mert az elvállalt kezesség a hitelezőnek azt a jogát létesiti, hogy a kezestől a kezességi nyilatkozatból származó kötelezettsége teljesítését követelheti. Azt, hogy ez a jog bármi okból megszűnt,