Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

149 tói kapott 225 frt közti különbözetre, vagyis 75 frtra nézve felperest keresetével elutasította, mert ha megállapítást nyerne is az, hogy alperes arra kötelezte magát, hogy felperesnek a Wildmann Lipót-féle perből származható minden kárát megtéríti, a 75 frt árkülönbözet kárnak nem vehető, hanem csak vesztett hasznot, vagyis azt a vagyoni előnyt képezné, melyet felperes elérhetett volna akkor, ha a Wildmann Lipóttal kötött vételi szerződés hatályában fenmarad, az pedig, hogy alperes a vesztett haszon megtérítését is igérte, a megtámadott Ítéletben ninc-. megállapítva. E részben tehát felperes felülvizsgálati kérelmét i>, mint alaptalant el kellett utasítani. A Wildmann Lipót-féle perbeli költségből eredő 73 frt 60 kr. tőke után követelt kamatra nézve felperes felülvizsgálati kérelmének azonban hely adandó volt, mert ezen követelés összegére nézve már a kereset beadása előtt meg volt állapítva, s így ezen tőke után a törvényes kamat a kereset beadása napjától jár, ellenben a ló értéke czimén megítélt 150 frt tőke után felperes felülvizsgálat kérelme elutasítandó volt azért, mert alperes a felperest ezzel az összeggel még a per folyamán megkínálta, azonban felperes e czimen többet követelvén, azt el nem fogadta, s így a jelen perben állapíttatott meg az, hogy a felperes a ló értéke fejében 150 frtnál többet nem követelhet. Ami végül felperesnek azt a panaszát illeti, hogy az ő részéről felhívott és kihallgatott tanuk vallomásai a per eldöntésénél figyelembe nem vétettek, ez alapos. A. fent idézett itteni, ítéletben ugyanis kimondatott az is, hogy a Wildmann Lipót által indított perben kelt alsóbirósági ítélet óta felmerült költségtöbbletet felperes az alperes ellen csak akkor érvényesítheti, ha megállapíttatik annak az állitásnak valósága, hogy a pernek felebbvitelére őt alperes biztatta, illetve alperes felperes irányában oly nyilatkozatot tett, amelynek következtében felperes a Wildmann Lipót-féle pernek a másod- és harmadbiróság elé vitelére indíttatva volt, amidőn is a felülvizsgálati biróság kimondván azt, hogy a felebbezési bíróság az egyes kereseti követelések tekintetében a tényállást tisztába nem hozta, jelesen meg nem állapította azt, hogy valónak vagy valótlannak tartandó-e felperesnek az az állítása, amelyet alperesnek a Wild-