Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

'30 alperest a kínálkozó vételre figyelmeztette és alperesnek a vételt lehetővé tette, alperes kötelezi magát az árverés jogerőre emel­kedése után az árverési vételár 2 százalékát felperesnek fizetni, hogy az esetben, ha alperes a birtokot árverésen meg nem veszi, vagy az árverés alkalmával más vagyoni előnyben részesül, al­peres felperes részére 10 százalékát fizeti annak az összegnek, ami alperes javára valamely más megállapodás (Transaktion) következtében jut, hogy végül az esetben, ha alperes az árverésen meg nem jelenik, alperes felperesnek semmit sem tartozik fizetni. A D. alatti okiratnak a tartalma minden kétséget kizár a tekintetben, hogy alperes részéről felperes javára kikötött vagyoni előny vagylagos ugyan, de egymástól mindkét félre nézve elválaszthatatlan, amennyiben mindkét esetben az ügylet­nek ugyanaz a főtárgya, vagyis az árverésnél közreműködés. Ugyanis mindkét esetben a felperes javára kikötött vagyoni előny alperesnek az árverésen megjelenésétől és attól függ, hogy alperes az árverésen vevő legyen, vagy ott az árverésen egyéb vagyoni előnyben részesüljön ; felperesnek tehát vagyoni érdeke, és igy a dolog természeténél, illetve a saját vagyoni érdekénél fogva magából a D. a. ügyletből kifolyóan közreműködése elválaszt­hatatlanul és egyaránt czélba vétetett a D. a. ügyletnél arra, hogy alperes az árverésen megjelenvén, ott vevő legyen, vagy egyéb vagyoni előnyben részesüljön ; következésképen a D. alatti okiratba foglalt ügylet meg nem osztható, hanem csak a maga egészében egységesen birálandó meg, illetve fogadható el jogok vagy kötelezettségek megállapitására. Minthogy pedig az alperes részéről az árverésen saját vételén kivül nyerendő egyéb vagyoni előny más nem lehet, mint az árverés eredményének csökkentése czéljából jogosulatlan vagyoni előny mellett összebeszélésnek eredménye ; minthogy pedig az ilyen összebeszélés kérdéses eredménye egyenesen az 1879. évi XL. tcz. 128. §-a tiltó rendelkezésében ütközik, a törvény által büntetés mellett egyenesen tiltott cselekmény érdekében kötött ily ügylet eredetileg érvénytelen, igy biróság előtt nem érvénye­síthető ; a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg akkor, amikor felperes javára a D. a. okiratban foglalt és biróság előtt nem érvényesíthető ügyletre alapított kereseti követelést

Next

/
Thumbnails
Contents