Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

I24 korlat valamely rendelkezésébe nem ütközik, és igy téves a felebbezési bíróság ítéletében foglalt az a kijelentés, hogy az A. alatti szerződés eredetileg érvénytelen, azonban e szerződés szerint a felek között a vételi ügylet nem általában búzára, hanem az alperesnek saját termésére, tehát egyedi árura nézve, és igy tulajdonképen feltételesen jött létre, amennyiben ilyen esetben az áru átadhatásának koczkázata magát a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli, és igy, ha maga az egyedi áru az eladó hibáján kívül át nem adható, vevő az-^egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és eladó hibáján kivül következett be ; mert továbbá felperes az A, a. okirattal létrejött jogviszonyt, illetve erre nézve a teljesítést tévén per tárgyává, felperesnek arra irányuló kérelme hiányában is, a kérdéses szerződés különleges természeténél fogva, a jelen perben volt megoldandó, a tárgyalási jegyzőkönyv szerint alperes részéről vita tárgyává tett az a kérdés, hogy a nem teljesítésnek, vagy nem teljesithetésnek mi a jogszerű következménye; és mert az A. a. szerződésben maguk a felek szerződésileg szabályozták a köteles teljesítés elmulasztásának következményét akként, hogy alperes métermázsánként 8 frt 10 kr. egyenértéket fizet felperesnek, akire nézve a szerződés e feltétele szintén alkalmazandó jogszabályul szolgál ; annál többet tehát felperes egyenértékül nem követelhet, és igy a szerződésileg szabályozott egyenérték megállapítása a per keretébe tartozván, a végrehajtási törvény 217. §-ában körülirt útra fen nem hagyható. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében megállapított, és a sommás eljárás 197. §-a értelmében e megállapításnál jogszabály megsértése kimutatva nem lévén, a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint alperesnek az 1897. évben csak 170 métermázsa búzája termett, és a tárgyalási jegyzőkönyvekből, úgyszintén a felebbezési bíróság ítéletéből nem tűnik ki az, hogy felperes felhozta, hogy alperesnek saját hibájából nem termett több 170 métermázsa búzánál : ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alperes által felperes részére