Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)
kérelme, hogy felperesek sommás visszahelyezési pert újítván meg és az alapperben az 500 frt kár csak járulék lévén, felpereseknek felülvizsgálati kérelme a sommás eljárási törvény 182. §-a értelmében visszautasittassék, nem bir törvényszerű alappal, mert az alapper nemcsak a sommás visszahelyezésre, hanem 500 forint kárra is irányult, amely kár az alapperbeli kereset szerint nem a birtokháboritás ténye által, hanem az által okoztatott, hogy alperesek a birtok elfoglalása után épületeket leromboltak, ez a kár tehát a sommás visszahelyezéssel nem együttes alapra van fektetve s igy önálló megbirálás alá esik ; ehhez járul, hogy a jelen per tárgya felperesek részéről követelt további 240 frt, ami iránt felperesek külön uj pert inditottak, de e külön uj per az 500 frt kár iránt felperesek részéről megujitott perrel egyesittetett ; ezeknél fogva a jelen egyesitett perben a sommás eljárási törvény 182. §-ának rendelkezése alkalmazást nem nyerhet és az összegre való tekintettel a sommás eljárási törvény 181. §-a értelmében a felülvizsgálat törvény által kizárva nincs. A felperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott uj ténykörülmények és bizonyítékok, mint nem az eljárási szabály alkalmazására vonatkozók, a sommás eljárási tőrvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál tekintetbe nem vehetők. Többire nézve felperesek azon az alapon támadják meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy szerintük a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett *meg azzal, hogy alperesek jóhiszeműségét megállapította, holott a telekkönyvi bekebelezés mint puszta czim nem ad tulajdont, hanem az osztrák polgári törvénykönyv 425. §-a szerint ehhez még átadás és átvétel kell, alperesek és jogelődeik pedig birtokban sohasem voltak, ellenben a kérdéses épületeket felperesek állandóan birtokban tartották, és ezt az alperesek tudták ; hogy figyelmen kivül hagyta, hogy a tulajdonjog teljességéhez tartozik a birtoklás, és az osztrák polg. törvénykönyv 320. §-a szerint, akinek csak joga van a birtokláshoz, e jogát önhatalmúlag nem érvényesítheti, hanem a bevezetést törvény utján kell érvényesítenie ; már pedig alperesek az épületeket önhatalmúlag vették birtokba, ezzel felperesek birtoklását megháborították és igy az osztrák polgári törvénykönyv 339. §-a szerint felpereseknek joguk van a kár megtérítését követelni ; hogy