Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)
66 felebbezési bíróság megállapította azt, hogy alperesek a természetben való tartást, habár más czimen, de nem tagadták meg, és megállapította azt is, hogy alperesek felperest nem bántalmazták és hogy egyáltalában nem voltak oly körülmények megállapíthatók, melyekből következtetni lehetne, hogy alperesek felperesnek a természetben való ellátás igénybevételét lehetetlenné tették. Amennyiben tehát a fentartott keresetben körülirt ellátási szerződés létrejött, a felebbezési bíróság a fentebbi tényállásból eredően nem sértett jogszabályt, midőn felperest a természetben való tartás egyenértéke iránti keresetével elutasította. Alaptalan továbbá felperesnek az a panasza is, mintha a tényállás jogszabály megsértésével állapíttatott volna meg, mert a felebbezési biróság a tényállás megállapításánál az összes szolgáltatott bizonyítékokat a sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében mérlegelése körébe vonta, a mérlegelés eredményeként jelentkező meggyőződés pedig a felülvizsgálat körébe nem vonható. Mert továbbá azt, hogy forog-e fen oly részbizonyiték, mely kiegészítést, különösen pedig esküvel való kiegészítést igényel, a biróság szabadon határozhatja meg, s e tekintetben a sommás eljárási törvény 96. §-a értelmében kötelező bizonyítási szabályhoz kötve nincs, és mert el is tekintve attól, hogy felperes a felebbezési eljárásban a vonatkozó jegyzőkönyvek szerint a peres felek eskü alatti kihallgatását nem kérte, a biróság a sommás eljárási törvény 95. §. 4-ik bekezdésében foglalt eseten kívül a fél eskü alatti kihallgatásának szüksége felett még akkor is szabad belátása szerint határoz, ha más bizonyíték nem forog fen, s ekként a jelzett esetet kivéve a feleknek eskü alatti kihallgatása nem kötelező. = Állandó gyakorlat. 23A magánjog s állandóan követett bírói gyakorlat szerint a kezességi szerződés lényege az, hogy a kezes elvállalja a hitelező követelésének kifizetését arra az esetre, ha a hitelező a főadóstól kielégítést nem nyerne. A kezesre ekkép hárult kötelezettséggel össze van kötve az őt meg-