Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

5i eredetére nézve nem tőke, hanem az 1882 június 22-ikét megelőző időre esedékes szerződési meg nem itélt kamata annak a 90,865 frt vételárnak, amit az A. a. okiratba foglalt adásvételi szerződés szerint alperes felperesnek az 1882 január 1 -tői számitandó 6%-os kikötött kamatával együtt fizetni tartozott. A felebbezési biróság a kereseti követelésnek kamat minőségét jogszerűen vonta le az Ítéletében megállapitott és a sommás eljárás 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó abból a tényállásból, hogy felperes az alperestől az 1882. évi június hó 22. napján fizetett 90,865 frtot vételári tőkének törlesztésére fogadta el. Az állandó birói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke lefizetésénél kifejezetten fentartotta ; már pedig a felebbezési biróság Ítéletében nincs megállapítva tényként az, de a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes fel nem hozta azt, hogy ő a 90,865 frt tőke lefizetésénél a kamat iránt jogfentartással élt, a felperes részéről jelenleg érvényesíteni kivánt kamatot tehát már ez okból sem lehetett megítélni. De másfelől jogszabálysértést követett el a felebbezési biróság az által is, hogy alperesnek a kamat elévülésére alapított kifogását azért nem találta jogosultnak, mert a kereseti 566 frt 42 kr. kamat nem hitelezési ügyletből ered, hanem föld vételárának hátralékos kamata, amire az 1883 : XXV. tcz. 19. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, mert a hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogczimre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben a másik szerződő fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő ; már pedig az 1883 : XXV. tcz. 19. §-ának ama rendelkezése, hogy a 3 év alatt nem követelt kamat elévül, a kölcsön és más hitelezési ügyletből felmerülő biróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza (a m. kir. Curia 65. számú döntvénye). Ezekből az okokból a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, 4*