Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

a törvényes örökös adósságaiért, vagy hogy a hitelező feljogosítható, hogy követelésének kielégítése czéljából adósának esetleges köteles rész iránti igényét, melyet az nem kiván érvényesíteni, a hitelező érvényesithesse. A mi pedig felperes felülvizsgálati kérelmében előadott azt a további panaszt illeti, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy aki dolose jár el a hitelező igényének kijátszása czéljából, a hitelezőnek akár közvetlenül, akár azok utján, kiknek vagyont juttatott, felelős, és ebből folyólag a felebbezési bíróság egyszersmind eljárási szabályt is sértett azzal, hogy a dolosus eljárás bizonyítása czéljából felajánlott bizonyítási eljárást nem rendelte el. Kétséget nem szenvedhet ugyan, hogy bizonyos körülmények között, nevezetesen akkor, amikor a végrehajtást szenvedő örököstársaival az ő hitelezője kijátszására rosszhiszemüleg összejátszik, a hitelező a károsítok ellen kártérítési keresettel fellépni jogosult. E jog érvényesithetésének azonban előfeltétele a dolog természete szerint az, hogy a végrehajtást szenvedőre valamely örökség vagy hagyomány szállott legyen, és hogy a perbe vont örökösök a fedezeti alap elvonásánál rosszhiszemüleg közreműködtek. Ez esetben azonban eme előfeltételeknek egyike sem forog fen. Felperes ugyanis felebbezési beadványában tett előadása szerint, melynek tartalmát a felebbezési tárgyaláson a felebbezési bíróság ítélete szerint előadván, mint ilyen tehát tekintetbe veendő, azt kívánta bizonyítani, hogy Soltész János nem volt könnyelmű ember, e szerint Soltész Mihály végrendeletében nem ezért tagadta ki Soltész Jánost, hanem azért, mert az öreg Soltésznak, t. i. Soltész Mihálynak, kifejezett czélja volt a felperes követelése kielégítésének meghiúsítása, felperes tehát kereseti jogalapjának felállításában a Soltész Mihály végrendelkezési eljárására kivánia a kijátszást visszavezetni ; Soltész Mihály végrendelkező azonban felperessel sem kötelmi, sem családi viszonyban nem állott, következőleg jogai gyakorlásánál felperes érdekeire tekintettel lenni nem tartozott. Ily helyzetben végrehajtató azt a kérdést felvetni, hogy Soltész Mihály mennyiben volt jogosult a végrehajtást szenvedővel szemben a végrendeletet akkép megalkotni, mikép azt megalkotta, csak az esetben volna jogosult,