Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

2g A kir. büntető törvényszék az 1897. évi márczius hó 6-ika óta vizsgálati fogságban levő I. Frnka Ignácz rozsnaui szül. 30 éves r. kath. nős, vagyontalan, büntetlen, villamossági szerelőt és II. Frnka Ignáczné szül. Fischer Anna budapesti szül. 28 éves, r. kath. férjes, vagyontalan büntetlen, szerelő nejét bűnösöknek mondja ki a Ravasz Anna sérelmére elkövetett, a Btk 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettének a 65. §. szerinti kisérletében, s ezért őket a Btk. 278., 289. és 66. §-ai alapján a mai naptól számitott, fejenként hat évi fegyházra, valamint az 57. §. értelmében öt évi hivatalvesztésre itéli ; mindkét vádlott szabadságvesztés-büntetéséből azonban az eddig kiállott vizsgálati fogság által a Btk. 94. §-a alapján hét hónapot kitöltöttnek vesz. Ellenben a Btk. 287. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző gyermekelhagyás büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól vádlottakat felmenti. Kötelesek vádlottak stb. Indokok: Frnka Ignácz Fischer Annával mostani nejével házasságra lépvén, magához vette a Ravasz Jozefmtől 1892 évi február hó 25-én született Ravasz Anna nevü törvénytelen leányát is. Azok, a kik velük egy házban laktak, már 189b augusztus hó óta azt tapasztalták, hogy Frnka Ignácz és neje a kis leányt folytonosan éheztetik, a lakásban zárva tartják, folyton verik, szóval, hogy igen kegyetlen bánásmódban részesitik. 1897. évi február hó 20-ikától kezdve a lakók a kis leányt már nem látták, s kérdezősködésükre Frnka Ignáczné azt válaszolta, hogy a leányt a Ferenczvárosban lakó nénjéhez adták ellátásba; márczius i-én azonban azt vették észre a lakók, hogy a kis leány a szobába van bezárva s ott jajgat; s e tapasztalatokról értesitették a rendőrséget A helyszínén a kishajtsár-ut 1675. sz. a. házban dr. Osváth Albert rendőrorvossal megjelent Nagy Károly rendőrtisztviselő írásbeli s a végtárgyaláson fentartott jelentése szerint a Frnkáék lakását, a kik nem voltak otthon, már a rendőr-ellenőr által feltöretve s abban a kis Ravasz Annát két egymás mellé tett székre ültetve, teljesen agyonkinzott állapotban találta : A gyermek tetőtől-talpig meg volt sebesítve, s a mint őt megpillantotta, azon kéréssel fordult hozzá: «bácsi adjon enni, mert a kenyeret már nem birom megenni* t. i. a mellette levő asztalon két darab kenyér volt. A rendőrtisztviselő kérdéseire a gyermek azt adta elő,