Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

157 helyes a feiebbezési bíróságnak ítéletében kifejezésre jutott az a felfogás, hogy az idézett 19. §-ban szabályozott elévülés a vételár utáni kamatra nem alkalmazható, mivel e szakasz intézkedése minden hitelezésből származó szerződésileg kikötött kamatra vonatkozik, tehát ha a szerződő felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott kamatfizetés mellett bizonyos meghatározott időben fizesse meg, a kamatelévülés, ha a kamat három éven belül nem követeltetik, az igy kikötött kamatra is beáll, mivel ily esetben a vételárra hitelezés történt. Mindamellett a feiebbezési bíróság ítélete a kamat tekintetében megáll azon az alapon, hogy az A. a. kötvényben a hátralékos vételár után kamat kikötve nincsen, és igy felperes által a kamat csak mint késedelmi kamat követelhető. A késedelmi kamatra pedig az idézett 19. §-ban szabályozott elévülés nem alkalmazható, mivel a most idézett szakasz kifejezett rendelkezése szerint a kamatra nézve az elévülés csak abban az esetben áll be, ha az attól az időtől kezdve, amelyben követelhetővé vált, három éven belül nem követeltetik, már pedig a késedelmi kamat a tőke nélkül nem lévén követelhető, arra addig, míg a tőkével együtt követeltetik, az elévülés meg sem kezdődhetett (68. sz. curiai döntvény). De nincs elfogadható alapja alperesek ama kifogásuknak sem, hogy alperesek a vételárat addig nem voltak kötelesek fizetni, ameddig felperes jogelőde az ingatlan átíratását nem eszközölte, ez pedig csak 1895 szeptember 30-án következett be ; ugyanis a peres felek között nem vitás, hogy alperesek, illetve jogelődeik a megvett ingatlant birtokukba vették. Már pedig ha tehermentes eladás esetén vevő a tulajdonjogot tehermentesen amiatt nem kebeleztetheti be, mivel az eladott ingatlanra jelzálogjogok vannak bekebelezve, de a vevő az ingatlant birtokba veszi, az eladó a vételárnak birói letétbe való helyezését a m. kir. Curia 39. sz. polgárjogi döntvénye értelmében követelheti ; ugyanez az elv alkalmazható akkor is, ha a vevőnek tulajdonjoga a telekkönyvi állapot rendezetlensége miatt be nem kebelezhető, de a vevő a megvett ingatlant birtokba veszi. Az engedményes felperes tehát jogosult volt az alperesektől, illetve jogelődüktől a hátralékos vételárnak a birtokbavétel napjától számítandó kamatokkal birói letétbe helyezését kívánni.