Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

155. ítélet alapja, t. i. a bizonyíték, büntető uton meg van támadva, ennek eredménye pedig kihat mindazokra a további következményekre, a melyek a megtámadott ítélet után keletkeztek. A másik összeget, 1733 frt 50 krt 6 reá nézve kedvezőtlen uj ítélet folytán maga Tenner Ignácz helyezte bírói letétbe s erre nézve is a Klein Zsigmond által Kohn Sámuel ellen foganatosított végrehajtás daczára a biztosítási intézkedés annál inkább helyet foghat, mert a letett összeg a jogerősen elrendelt bünvizsgálat folytán oly tárgy jellegével bir, a mely büntetendő cselekmény eredménye. 69. Nem helyes az a felfogás, hogy az 1883: XXV. tcz. 19. §-ában szabályozott elévülés a vételár utáni kamatra nem alkalmazható, mert ezen intézkedés minden hitelezésből származó, szerződésileg kikötött kamatra vonatkozik. Ha tehát a szerződő felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott kamatfizetés mellett bizonyos meghatározott időben fizesse meg, a kamatelévülés, ha a kamat három éven belül nem követeltetik, az igy kikötött kamatra is beáll, mivel ily esetben a vételárra hitelezés történt. A késedelmi kamatra azonban ez az elévülés nem alkalmazható, mert a kamatelévülés csak abban az esetben áll be, ha az attól az időtől kezdve, amelyben követelhetővé vált, három éven belül nem követelhetik, már pedig a késedelmi kamat a tőke nélkül nem lévén követelhető, arra addig, mig a tőkével együtt követeltetik, az elévülés meg sem kezdődhetett (68. sz. döntvény). Ha a vevőnek tulajdonjoga a telekkönyvi állapot rendezetlensége miatt be nem kebelezhető, de a vevő a megvett ingatlant birtokba veszi, az eladó a vételárnak birói letétbe való helyezését követelheti. (1898 május 3. I. G. 61. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel annyiban elutasittatnak, amennyiben az a felebbezési bíróság ítéletének ama része ellen van irányozva,