Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

i5i költséget a felek között kölcsönösen megszünteti, a hagyatéki zárlat birálatára vonatkozó indok elhagyásával helybenhagyja, annak megfelelő többi indokai alapján és azért, mert a keresethez A., B. és F. alatt hiteles alakban csatolt végrehajtási és árverési jegyzőkönyvekből és illetve az árverést jóváhagyó végzésből kitűnik, hogy a felperes a keresethez C, D. és E. alatt eredetiben csatolt üres hátirattal ellátott részvényeket és azoknak szelvényeit birói árverésen megvevén, azok a részvények a hátlapjukra vezetett záradékok szerint a birói kiküldött részéről a felperesre törvényszerűen átruháztattak és a biróság a kiküldöttnek ezt az eljárását tudomásul vette. Tekintve pedig, hogy az 1881. évi LX. tcz. 110. §-ának harmadik bekezdése szerint, a végrehajtási árverésen eladott ingók, hacsak a J09. §-a szerint ellenkező feltétel nem állapíttatott meg, a mely eset azonban itt fen nem forog, azonnal a vevő tulajdonába mennek át és még az árverési eljárás megsemmisítése sem bir a vevő megszerzett tulajdonjogára befolyással és tekintve, hogy a felperes részéről birói jogérvényes átadás alapján szerzett tulajdonjog a törvény rendes utján is csak abban az esetben volna érvényesithető, ha igazoltatnék, hogy a felperes a kérdéses részvényeket a birói árverésen, tudva azt, hogy azok tiltott uton jutottak a végrehajtást szenvedőnek birtokába s annak tulajdona nem őt, hanem J. M. A. örököseit illette, vette meg, vagyis azokat rosszhiszeműen szerezte, a mit azonban az alperes nem is állított, annál kevésbé bizonyított ; annak daczára, hogy habár a kereskedelmi törvény 173. §-ának harmadik bekezdéséből kétségtelen, miszerint a részvénytársaság a részvénybirtokosi minőségnek vizsgálatára jogosítva van, annál az oknál fogva is, mert az alperes azt, hogy a felperes ezeket a részvényeket nem jóhiszeműen szerezte, vita tárgyává sem tette : a felperest a kereseti részvények jogszerű tulajdonosának és birtokosának birói uton elismerni, részvényesi minőségét az alperes részvénytársasággal szemben igazoltnak elfogadni és a kereskedelmi törvény 173. §-ának első bekezdésen alapuló kereseti kérelemnek helyt adni kellett. Az alperes bírósági intézkedés folytán tagadta meg a felperes kérelmének teljesítését; ennélfogva jogosítva volt birói határozat-